A választási eljárásról szóló 2013. évi xxxvi. törvény alapján megkíséreljük röviden és közérthetően összefoglalni a szavazatszámláló bizottságok feladatát, felépítését és működését.
Kikből áll a bizottság?
A szavazatszámláló bizottság tagja csak az adott településen lakcímmel rendelkező, 18. életévét betöltött, cselekvőképes, a közügyektől el nem tiltott állampolgár lehet. Nem lehet a bizottság tagja képviselő, alpolgármester, jegyző, a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy és képviselő-jelölt. A szavazatszámláló bizottság tagjait a települési önkormányzat képviselőtestülete választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. Emellett a szavazatszámláló bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.
A szavazatszámláló bizottság tagjai a polgármester előtt tesznek esküt vagy fogadalmat, legkésőbb a szavazást megelőző második napon.
A szavazatszámlálók a polgármester előtt tettek esküt
Mi történtik a voksolás ideje alatt?
A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének. A szavazóhelyiségben egyidőben a bizottság legalább három tagjának kell tartózkodnia. A tagok csak a hitelesített tollakat használhatják, és csak a választási iratokra írhatnak, vagyis nincs lehetőségük arra, hogy írásbeli feljegyzéseket készítsenek – ez a személyes adatok védelmét szolgálja. A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek.
A bizottság feladata megállapítani, hogy a választópolgár szerepel-e a névjegyzékben, illetve leadta-e már szavazatát – ezek alapján döntenek arról, hogy a megjelent polgár szavazásra jogosult-e. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.
A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak, ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
Mi a bizottság feladata ezután?
Nevéből adódóan nyilván a szavazatok megszámolása, de lássuk, mit mond a törvény!
A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A műveletre a szavazás lezárása után azonnal sort kell keríteni.
A szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja. Ezután a szavazóköri névjegyzék alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, majd felbontják az urnát – persze csak miután ellenőrizték annak sértetlenségét. A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja.
Az eskü szövegét a polgármester olvasta elő
Az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát. A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. Ezutn a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.
Így jutunk el tehát a keddi eskütételtől a választási eredményekig a szavazatszámláló bizottságok szemszögéből.
