A solymászat alapvetően ragadozó madárral való vadászatot jelent, tágabb értelembe véve egy olyan életformát, melynek középpontjában a solymászat áll. Részét képezi a madarak és a természet szeretete, a vadászat ismerete ugyanúgy, mint a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, továbbá a tradicionális solymászati felszereléssel elkészítése, használata. A solymászat a magyar kultúra szerves része, amely az egész történelmünkön végigvonul. Napjaink solymászai ma is hűen védelmezik ezt a nemzedékeken átívelő tudást és készséget.
Kohár László
Ezt osztotta meg közönségével Kohár László, a Magyar Solymász Egyesület tagja kedden este a Városi Művelődési Központ Világraszóló hungarikumaink című előadássorozatának részeként. Szó volt a magyar solymászat történetéről, a solymászatban használt ragadozómadarakról, illetve az ehhez szükséges eszközöket is bemutatták, de a solymászat gazdasági hasznosulását is megemlítette az előadó.
Kohár László érdeklődésünkre elmondta, a honfoglalás idején mi hoztuk be a solymászatot Európába. – Ez egy olyan tevékenység, ahol a ragadozómadarak és a természet szeretete áll a középpontban – jegyezte meg. Amíg korábban az életfenntartás, a vadászat volt a szerepe – a XVIII. század végéig a királyok, urak privilégiumaként –, később a fegyverek modernizációjával ez háttérbe szorult. Az 1900-as évek elejéig szinte elfelejtődött a solymászat Magyarországon, majd 1911-ben Gödöllőn hoztak létre egy solymász telepet. Ma közel kétszáz jegyzett solymász tevékenykedik az országban és gyakorolják a hagyományt.
Az eseményen jelen volt dr. Horváth Zsolt, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke, a programsorozat fővédnöke.
