A képviselők néma főhajtással emlékeztek meg a napokban elhunyt Veress D. Csabáról.
A lényeg röviden
- Elfogadták a város kulturális koncepcióját. Szintén kultúra: elbírálták a „Helyi kulturális kínálat bővítésére irányuló kezdeményezések” kiírásra érkezett alapítványi pályázatokat.
- Emléktáblát helyeznek el dr. Brusznyai Árpád egykori lakásánál.
- Kedvezményes helyi bérletet biztosítanának a a várandós kismamák, valamint a családtámogatási ellátásban részesülő és a három év alatti gyermeket nevelő szülők részére jövő januártól.
- A szociális városrehabilitáció miatt több intézmény ideiglenesen költözni kényszerül, ezzel kapcsolatban fogadtak el megállapodásokat. A Ringató óvoda három csoportját az Aradi Vértanúk útján működő Evangélikus Óvodában helyezik el, a Kabóca Bábszínház pedig a VMK átépítésének idejére a művelődési központ korábbi, Dózsa úti épületébe, a „Dimitrovba” költözik.
Napirend előtt
- Hartmann Ferenc (MSZP) a korábban elfogadott utcanév-változások (a Hotel előtti útszakasz átnevezése Mindszenty József útra) miatti házszám-változások kapcsán szükséges költségekkel kapcsolatos költségek megtérítésének lehetőségére rákérdezve interpellált. Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) megismételte korábbi kijelentését: a lakcímváltozás nem jelenthet plusz költséget senkinek. Az igazolványok cseréje illetékmentes, ahogy az alapító okiratok módosítása is. Az esetleg felmerülő ügyvédi költségekkel kapcsolatban az önkormányzat igyekszik megoldást találni.
- Forgóné Kelemen Judit (Jobbik) azt kérdezte, hogy az intermodális pályaudvar megvalósulása esetén hova költözik a hajléktalan-szálló? Porga Gyula kijelentette: a hajléktalan-szálló sehova nem költözik, marad a helyén
- Gerstmár Ferenc (LMP) szerint a veszprémi szelet energia-termelésre is hasznosítani kellene. A polgármester írásban ígért szakmai anyagokkal alátámasztott választ. Előzetesen annyit mondott, hogy a vizsgálatok alapján nem tűnik gazdaságosnak a szélenergia hasznosítása.
- Nagy Piroska (független) arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy több társasházban probléma az, hogy a nem fizető lakók közüzemi tartozásai miatt a tisztességesen fizetőkre hárulnak pluszköltségek. Eközben a házakat érdekcsoportok tartják sakkban, a lakók nem rendelkeznek azzal a tudással, amivel érdekeiket hatékonyan érvényesíthetnék. A képviselő azt kérte, hozzanak létre egy megbízotti pozíciót, aki a társasházakkal és szolgáltatókkal egyeztetve felmérhetné a helyzetet. Porga Gyula elmondta, hogy ő maga is érzékeli a problémát, de az önkormányzatnak kívülállóként nincs sok lehetősége beleszólni a tulajdonosok és társasházak közötti viszonyba, másfelől viszont az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók is jelentős kintlévőségekkel rendelkeznek.
- Dr. Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) a választásokkal kapcsolatban fejtette ki véleményét. Szerinte a polgárok három ok miatt szavaznak egy pártra: annak nemzetközi érdekérvényesítő képessége, kormányzóképessége és helyi beágyazottsága miatt. Míg az egyik oldalon a rezsicsökkentés megvédése, a családok melletti kiállás van, a másikon Zuschlagok, Szanyik és orosz kémkedéssel meggyanúsított szélsőségesek állnak. Ezek alapján a frakcióvezetőt nem lepte meg az elmúlt szavazások eredménye. Veszprémben nincs igény a vallásellenességre, a határon túliak kirekesztésére, a politikusbűnözésre, a szélsőségekre. Ahhoz, hogy a város tovább haladhasson a fejlődés útján, pusztán arra van szükség, hogy az őszi választáson is a megfelelő döntést hozzák a választópolgárok.
Kulturális koncepció
Tavaly májusban fogadta el a közgyűlés azt a munkaanyagot, amely alapján egy éven át folytak a tárgyalások és egyeztetések a város kulturális koncepciójának végleges formájáról. Az elmúlt hónapokban a kulturális és oktatási intézmények vezetőivel, civil szervezetekkel, művészekkel, az egyházak és a nyugdíjas szervezetek képviselőivel egyeztetett a városvezetés. Az anyagból külön cikkben idéztünk szemelvényeket.
A polgármester kijelentette: hosszú évek munkája, sok egyeztetés eredménye a most a képviselő-testület elé került anyag, aminek jót tett az idő, sokat nemesedett az évek során.
Gerstmár Ferenc örömtelinek nevezte, hogy végre a képviselők asztalára került az anyag, amit helyenként elitistának tart, nagyobb hangsúlyt érdemelt volna a VMK vagy az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Alkalmas-e a párbeszéd a konfliktusok kezelésére? - utalt a képviselő a Pannon Várszínház és a Petőfi Színház konfliktusára (Vándorfi László vitára hívta Oberfrank Pált, ehhez a polgármestert kérte fel moderátornak)? A kulturális negyed kialakításában milyen szerepet szánnak a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak?
Katanics Sándort (DK) leginkább az ifjúsági kérdések, a tanórán kívüli tevékenységek támogatása érdekli. Évek óta gondot okoz a művészeti csoportoknak akár csak az utaztatása is. A problémára megoldás lehet egy fix alap létrehozása, ami által az ország más pontjain lévő kulturális fesztiválokra, versenyekre is nevezhetnének a fiatalok. Sok oktatási intézményben igényes munka folyik délután, ugyanakkor sokszor eszköztelenül működnek ezek a szakkörök. Nehéz helyzetbe került a Dimitrovba költöztetett Dohnányi zeneiskola, és nem szakmai okok miatt, hanem azért, mert méltatlan körülmények között kényszerül működni. A Gerstmár Ferenc által is említett jelenség is aggasztó: a Hangvillában, egy egyszemélyes kft "pénzes kultúrát" működtet, míg a periférián élők ebből kimaradnak.
Forgóné Kelemen Judit szerint is nagy a veszélye annak, hogy az elit kultúra elkülönül a közművelődéstől. A Jobbik képviselője visszaszorítaná a globális kultúra hatásait is. Hogyan vonná be a városi kulturális életbe a régi mozi épületét az önkormányzat, hiszen az épület nem városi tulajdonban van?
Nagy Piroska összeszedettnek érzi az anyagot, de azt túlságosan leírónak tartja, nem él a szemléltetés eszközeivel. Hosszú távon szükség van a költségek forrásainak megjelölésére - hívta fel a figyelmet a képviselő. Fontos, hogy a veszprémiek szeretik városukat, az önkormányzat a többi megyei jogú városhoz képest nagyobb arányban vállal önként feladatokat. Erősíteni kellene a város megközelíthetőségét célzó lobbitevékenységet, mert a fesztiváljaink, programjaink a megközelíthetőség híján hátrányba kerülhetnek.
Czaun János (Fidesz-KDNP) egészében nagyvonalú és lényegre törő munkának tartja a kulturális koncepciót. Gyulafirátót és Kádárta a korábbi verziókból kimaradt, de ezt a hiányosságot is sikerült pótolni.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: Veszprém szeretne a Közép-Dunántúl kulturális fellegvárává válni. Szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy épületeket és intézményeket nevesítsünk kultúraként, hanem az itt folyó szakmai tevékenységre helyezik a hangsúlyt.Ez egy hihetetlenül nagy gondolati ugrás. Az elmúlt években számos fejlesztés történt, már elkészült a Hangvilla, és hamarosan megújul a Városi Művelődési Központ Táborállás parkbeli épülete. A koncepciót nem elitistának, hanem minőséget keresőnek tartja. A kultúra széles kör számára történő kiniytásában angy szerepet játszanak a nagy városi programok, az utcagaléria, és minden, a fizikai megújuláson túlmutató fejlesztés.
Hartmann Ferenc Veszprém sportmúltjára emlékeztetett: számos, ma már kevésbé népszerű sportágban korábban nagy sikereket értünk el. Ideje lenne megvizsgálni egy sportmúzeum létrehozásának lehetőségét, valószínűleg sokan ajánlanának fel relikviákat. A képviselő javasolta, hogy ezt a feladatot határozati javaslatban is fogalmazzák meg. (Ez megtörtént, a közgyűlés el is fogadta a javaslatot).
Porga Gyula polgármester emlékeztetett: Veszprém is pályázott a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Akkor azt tapasztalta, hogy a történelmi városok nem tudtak mit kezdeni a pályázattal sem Magyarországon, sem Németországban. Azok tudtak sikeres anyagot összeállítani, akik a városok megújítását a kultúrán keresztül képzelték el: például elhagyott gyárépületeket felújítva hoztak létre kulturális tereket, mint Pécsett a Zsolnay-negyed. Meglepően nehéz történelmi városként újat mutatni: a tradícionális, több száz éves épületekben múzeumot berendezni "nem nagy kunszt". Mi nem Magyarországon, hanem európai dimenzióban akartunk víziót megfogalmazni. Nincs olyan, hogy "magaskultúra", meg valamilyen másféle kultúra. Nem minőségben, hanem finanszírozásban kell különbséget tenni a területek között. Ahhoz, hogy a kultúra jól működjön, több pénzt kell bevonni, de nem kell mindent a városnak saját magának megvalósítani. Azt valóban fontos lenne szabályozni, hogy az iskolák egy kiszámítható keretből tudjanak támogatást igényelni a tanulmányi versenyekre, ez a jövő évi költségvetés feladata lesz.
A „Helyi kulturális kínálat bővítésére irányuló kezdeményezések” céljára elkülönített kereten a rendelkezésre álló keretösszeg nyolcmillió forint, ennek odaítéléséről egyesületek esetében a polgármester, alapítványok esetében a közgyűlés dönt. Két alapítvány pályázott, az ő anyaguk került a képviselő-testület elé.
A Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat rendszeres megjelenésére és fejlesztésére kért 1.500.000 forintot; a Kövirózsa Alapítvány pedig a Vágkirályfai Hagyományőrző Csoporttal fennálló kapcsolat erősítésére, új hiteles népviselet, fellépő ruha készítésére kért támogatást, nekik 160.000 forintot ítéltek meg.
Emléktáblát helyeznek el dr. Brusznyai Árpád egykori lakóhelyén.
Dr. Brusznyai Árpád családjával 1953-1957. között a mai Csikász Imre utca 4. sz. épület „B” lépcsőházának földszintjén, a bejárattól balra nyíló és a Csikász utcára néző elülső lakásban élt. A Város-TÉR Kulturális Alapítvány az '56-os mártír születésének 90. évfordulójáról történő méltó megemlékezés érdekében kezdeményezte a megnevezett lakóépületen emléktábla elhelyezését. Az emléktábla tervezésének, kivitelezésének szerzői díja bruttó 550.000 forint, amit dr. Navracsics Tibor felajánlásából és önkormányzati választókerületi keretből fizetnek.
Kedvezményes helyi bérletet biztosítanának a a várandós kismamák, valamint a családtámogatási ellátásban részesülő és a három év alatti gyermeket nevelő szülők részére. A kedvezményes bérletet január elsejétől lehet majd megvásárolni. A bevezetés feltételeit és részletszabályait az év során dolgozzák ki. A kismamák számára a tanuló/nyugdíjas bérlettel megegyező árú (összvonalas), az időszakot tekintve pedig a havi (2350 Ft) és a negyedéves (6700 Ft) bérlet bevezetését tartják célszerűnek, a szociális támogatásban részesülők számára a bérletet ingyenesen biztosítanák. Az előterjesztés Gerstmár Ferenc kezdeményezésére került a közgyűlés elé. Forgóné Kelemen Judit emlékeztette az egybegyűlteket, hogy az ötlet eredetileg mégiscsak a Jobbiktól származik. Porga Gyula erre azt válaszolta, hogy 2008-ban ő maga is kezdeményezett hasonló kedvezményrendszert. Stigelmaier Józsefné szerint viszont a kaposvári Fidesz az igazi ötletgazda, a megvalósítás pedig annak köszönhető, hogy a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságait. Forgóné Kelemen Judit emlékeztetett: nem a kormány, hanem az adófizető emberek fizetik az adósságokat.
A lényeg persze, hogy az ötlet végre révbe ért.
Módosították az Országzászló terveit.
A kivitelezést megelőzően a tervezők – részben a szakvéleménynek engedve – kisebb változtatásokat javasolnak az alkotás megjelenésében. A változtatási igények célja első sorban, hogy a tér adottságaihoz a legjobban illeszkedő alkotás készülhessen el. A tervezői javaslatnak megfelelően a helyszín változatlanul az Óváros tér, de az Országzászló szerkezetét, léptékeit és arányait módosítanák, amivel a megjelenés esztétikája és formavilága is jobban illeszkedik majd a lektorátusi szakvéleményhez.
Forgóné Kelemen Judit kifejezte, hogy a Jobbik továbbra sem ért egyet az Országzászló ilyen formában történő megvalósításával. Történelemhamisításnak nevezte a turulmadarak ilyen formában történő megjelenítésében. "Országzászlót az állítson, aki hisz Magyarország feltámadásában!" A képviselő hiányolja Nagy-Magyarország megjelenítését az emlékművön, és azt továbbra is frekventáltabb helyre tennék.
Katanics Sándor egyszerűen úgy fogalmazta meg: kevés pénzből csak gagyit lehet létrehozni. A képviselő szerint jobb lett volna az eredeti formájában és eredeti helyén felújítani az Országzászlót, az, hogy ez a folyamat végbemehetett, árt Veszprémnek.
Brányi Mária szerint az alkotók dolga, hogy vállalják a művészi felelősséget alkotásaikért. Azt meredek gondolati ugrásnak tartja, hogy a turulmadár művészeti alkotása történelemhamisítás lenne.
További tárgyalt témák
- Az önkormányzat döntött arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy április rendelete által a központi költségvetés terhére biztosított helyi közösségi közlekedési támogatást igénybe kívánja venni.
- Településrendezési változások: önkormányzati tulajdonba kerülhetnek egyes állami tulajdonú utak. A belvárosban változik néhány közpark, közterület és közút telekhatára a belvárosi rehabilitáció 1B üteméhez kapcsolódóan / A Horgony utcában működő vállalkozások bővítése érdekében módosulnak a 1948/4, 1948/7, 1945/54 helyrajzi számú telkekre vonatkozó előírások: 40 százalékról 50-re emelik a telkek beépíthetőségét, cserébe az érintett vállalkozások hozzájárulnak a Horgony utca felújításához. / A nyolcas út fejlesztéséhez kapcsolódóan a 5290/180 helyrajzi számú ingatlant alakítják át a kisajátítási igényhez igazodva /A VKSZ Zrt. az Önkormányzat tulajdonában levő 3044 hrsz-ú ingatlan egy részére hulladékudvar létesítését tervezi, ehhez telekalakítási eljárás lefolytatása szükséges. Az érintett ingatlan Veszprém északi részén, a Bakonyalja városrész szélén a Haszkovó utca és az Aradi Vértanúk utca között helyezkedik el. Az ingatlantól északra és délre is garázsok találhatóak.
- A közgyűlés elfogadott több, a 2013-as évre vonatkozó beszámolót (Életöröm Idősek Otthona; Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása; Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás). Szintén elfogadták a Veszprém MJV Önkormányzatának 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelést.
- A közgyűlés zárt ülésen döntött a Véghely díj és a Perlaky díj adományozásáról.
