Mindenestre a gyerekek már kellőképp fellelkesültek, s a kíváncsibbja meg is kérdezte nagypapát, tud-e hasonlóról. A kisöreg – miután végigfuttatja emlékeit – bizonnyal a régi idők szénszüneteire fog asszociálni. Merthogy az nagyon érdekes volt, hiszen Jenő bácsi, a fűtő, aki a Sebestyén bácsi szekeréről hetente lapátolta le a szenet az iskola tárolójába, egyik nap rátámaszkodott a szívlapátra, aztán kijelentette, hogy ez volt az utolsó. Aztán kitört az egy-kéthetes szénszünet. Az akkori srácokat meg egy pillanatra sem érdekelte, milyen felsőbb elrendelések, okok szerepelnek a háttérben. Élvezték a kemény tél szépségeit. No, ez utóbbi – hó hiányában – a maiaknak nem adatik meg, de talán a háromnapos otthonlét igen. Vagy mégsem?
Pár napja még úgy tűnt, ráérhetnek kihegyezni a ceruzákat, bekötni a füzeteket, netán megtanulni a kötelező verset, mert három nap gondtalanság vár reájuk.
Aztán jött a kormányszóvivői hír, mi szerint nem lehet iskolai szünetet elrendelni.
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján ugyanis nem rendelhetnek el a megyei önkormányzatok rendkívüli iskolai szünetet. A törvény ezt csak akkor teszi lehetővé, ha a megye területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges - közölte a Kormányszóvivői Iroda.
"A gázellátással kapcsolatos jelenlegi helyzetben azonban ez fel sem merülhet, ráadásul a gázfogyasztás csökkentésére ez azért sem jelent megoldást, mert az iskoláknak a szünet idején is gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletéről, vagyis ugyanúgy kell fűteni az épületeket" - emelték ki.
A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a rendkívüli iskolai szünet elrendelésére vonatkozó kezdeményezés ellentétes azzal az eredményes kormányzati törekvéssel, amelynek célja, hogy a lakosságot a lehető legkisebb mértékben érintse a gázszállítás leállítása.
A közoktatásról szóló törvény alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.
Az előző pontban felsorolt okból rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert. A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni. A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell - olvasható a közleményben.
A fentiek kapcsán juttatott el levelet szerkesztőségünkbe Katanics Sándor országgyűlési képviselő. Íme a levél:
„Hétfőtől háromnapos szünetet rendelnek el 18 megyében az önkormányzatok által fenntartott középiskolákban a gázkrízis miatt – jelentette be Ódor Ferenc (Fidesz), a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón. Az intézkedéssel 18 megye vezetője teljes mértékben egyetértett, egyedül Heves megye önkormányzati vezetőjét nem tudták eddig elérni – hangzott el.
A hír alapján Lasztovicza Jenő elnök úr is egyetértett ezzel a döntéssel, amit meglehetősen átgondolatlannak és a diákok hosszú távú érdekeivel ellentétesnek tartok.
Minden diák, de az idén májusban és júniusban érettségiző diákok előtt különösen fontos napok vannak. Hamarosan félévet zárnak az iskolákban, ezekben a napokban lehet még "hajrázni" annak érdekében, hogy minél jobb osztályzatokat érhessenek el a tanulók. Minden egyes tanítási napnak súlya, jelentősége van. Egy esetleges rendkívüli szünet elrendelése esetén a kieső tanítási napok pótlása a tanévet korábban záró végzősök, de az alsóbb évfolyamon tanulók esetében is rendkívül nehezen lehetne megoldható a tanév végéig hátralévő időben. Az alábbi közlemény a jogszabályban rögzítettekre is ráirányítja a figyelmet. Azok betartása a megyei elnökökre nézve is kötelező. Zavart és komoly kárt okozhat ez az átgondolatlan nyilatkozata Ódor Ferencnek. Remélem, hogy az önkormányzatok illetve az intézményvezetők felelőssebben állnak ehhez a kérdéshez.”
A Vehír telefonon felkereste a Veszprém megyei közgyűlés elnökét, aki elmondta, hogy hétfőre (jan. 12.) elrendelik az egynapos tanítási szünetet az oktatási intézményekben, a többi napról ugyancsak hétfőn döntenek.
