Dr. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter, Veszprém város országgyűlési képviselője, az országos Első Világháborús Centenáriumi Bizottság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy száz évvel ezelőtt, 1914. június 28-án Gavrilo Princip revolverlövésével politikai értelemben megkezdődött a huszadik század. Az a pisztolylövés akkor egy addig beláthatatlan méretű, beláthatatlan következményekkel járó világégést provokált ki, hiszen megölték a közép-európai központi hatalom trónörökösét, Ferenc Ferdinándot, aki számos reformtervet fontolgatott.
dr. Navracsics Tibor
Sokan provokációnak vélték azt, hogy pontosan június 28-án Szarajevóba egy hadgyakorlat keretében az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse látogat el, hiszen ez Szent Vid napja, a szerbek védőszentjének ünnepe. Ebben az időben már mindenki tudta, hogy egy rossz mozdulat vagy félreértés katonai konfliktust vagy világégést provokálhat ki. Így is történt, pedig mondhatjuk, hogy a huszadik század elején korántsem volt ritkaság a politikusok és diplomaták ellen elkövetett merénylet. Az anarchizmus időszaka volt ez, amikor sokan úgy gondolták, ha megölnek egy politikust, azzal a világ folyását is megváltoztathatják. Ez a pisztolylövés mégis úgy tűnik, hogy végzetszerű volt, hiszen kitört az első világháború, amely megszülte a huszadik századot, a háborút lezáró békerendszert, a második világháborút és mindazokat a szenvedéseket, melyeket ebben az időszakban az emberiségnek és az európai kultúrának el kellett viselni.
Sokak szerint történelmi szükségszerűség volt az első világháború, hiszen az egymásnak feszülő nagyhatalmi akaratok, a kényes egyensúly, a rosszindulatú politikai törekvések szükségszerűen szülték meg a világháborút, amely több ezer ember halálát, otthonának elpusztulását, vagyonának elvesztését és több nemzet kultúrájának lerombolását hozta magával. Ma, a huszonegyedik században már tudjuk, hogy történelmi szükségszerűségek nem léteznek. A történelem sohasem elkerülhetetlen események sorából áll. Minden jelentősebb történelmi eseménynél több út van, aminek kiválasztása a döntéshozók jellemén, akaratán, szándékain vagy éppen bátorságán múlik. 1914. június 28-án Európa elindult egy olyan úton, amely a háború és a diktatúrák irányába vezetett. A döntéshozók talán túlzott optimizmusból úgy gondolták, hogy ez lesz a legjobb út, ahhoz. hogy Európa új rendjét megteremtsék. Az első világháború kitörésének századik évfordulóján azt mondhatjuk, hogy még mindig nem tudtunk szabadulni a háború bilincséből. Közép-Európa még mindig a nemzeti kisebbségi féltékenykedés, konfliktusok hazája. Hiába a legtöbb jóakarat, még sokat kell tennünk ahhoz, hogy feledni tudjuk az első világháború borzalmait.
Az ünnepségen közreműködtek a Veszprémi Petőfi Színház színművészei, akik részleteket adtak elő a Levelek a lövészárokból című előadásból.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a Vörömarty téren található első világháborús emlékművet.
