– Mennyire jellemző Veszprémre a kábítószeres-bűnözés?
– Jelen van a megyeszékhelyen, évente átlagosan 50-80 esettel kell foglalkoznunk. A legtöbb elkövető fiatalkorú, 15-18 éves. Ezzel együtt elmondható, nagy kiterjedésű kábítószeres-bűnözés nincs az illetékességi területünkön. Nem könnyű a helyzetünk, egy-egy kisebb kábítószeres csoport felszámolását követően új érkezik a helyére, éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek.
Tahin László
– Más tényező is nehezíti a rendőrség hatékony munkavégzését.
– Korábban kábítószereket, illetve pszichotróp anyagokat ismert a törvény, de 2012-től megjelent az úgynevezett C-lista, amely az új pszichoaktív anyagokat sorolja. A legtöbb esetben ehhez kapcsolódó kábítószeres eljárások a jellemzőek, hiszen ezek olcsók (grammonként akár 1000 forintért is beszerezhetők), könnyű hozzájuk jutni, akár az interneten keresztül is megrendelhetők. A fiatalok sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy milyen szerrel károsítják a szervezetüket. Folyamatosan bővül a C-listán szereplő vegyületek sora, de a piac sokkal gyorsabb. A megjelent szerek kockázatértékelését egyébként az Országos Addiktológiai Centrum végzi. Arra is van példa, hogy az eljárást meg kell szüntetnünk, mert a talált szerek nem szerepelnek még a tiltó listán, olyan komponenseket tartalmaznak a bio füvek, amik csak később kerülnek fel a C-listára. Addig szabadon áramlik a piacon. A kemény drogok használata nem jellemző Veszprémben, viszont gyakran találkozunk amfetamin származékokkal, mint például speed, extasi.
– Ki akad fenn először a rendőrség hálóján?
– Első körben mindig a fogyasztó bukik meg - rendőri igazoltatás során, esetleg a szülő jelenti fel végső elkeseredésében, vagy rosszul lesz valahol a szer használója -, majd rajta keresztül jutunk el az értékesítői vonalig. Ez viszont időigényes munka, ráadásul a nyomozást nehezíti, hogy az eljárásnak híre megy, a terjesztők pedig óvatosabbá válnak.
– A kábítószer-használók elismerik a tettüket?
– Nem. A legtöbb esetben azzal védekeznek, hogy nem tudják, hogy kerülhetett a kábítószer a szervezetükbe, valaki belerakhatta az italukba, vagy esetleg mellettük szívott el valaki egy füves cigit. Természetesen ezeknek a védekezéseknek nincs alapjuk.
– Fogyasztóként milyen büntetésre lehet számítani?
– Az ő esetükben a büntető törvénykönyv ismeri az úgynevezett elterelés intézményét, adott törvényi feltételek mellett fél éven keresztül vállalja az elkövető, hogy kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosításokon vesz részt, addig vádelhalasztás, illetve a nyomozás felfüggesztése is lehetséges. Gyakran tagadnak az érintettek, de amikor ezt a lehetőséget felvázoljuk, megenyhülnek és elmondják az igazat. Az eseti fogyasztó ezzel együtt két év börtönre is ítélhető. A fogyasztást egyébként nem bünteti a törvény, a megszerzést azonban igen, és az előbbi nem működik az utóbbi nélkül.
– Veszprém melyik területére koncentrálódnak kábítószerrel kapcsolatos esetek?
– Főként a kevésbé szocializált helyeken fülelünk le fogyasztókat, illetve a lakótelepeken működnek kisebb elosztó hálózatok. Persze nem minden esetben igényel komoly nyomozói munkát egy-egy elkövető felkutatása. Előfordult már, hogy a fogyasztó vízipipázás közben leforrázta magát, mentőt hívott. A későbbi vizsgálatok során azonban kiderült, hogy kábítószert használt.
– A legtöbb fiatal az iskolákban található, ott mennyire van jelen a kábítószer?
– Nagy veszélyhelyzetet teremtő iskolai terjesztésről nem tudunk. Voltak már olyan eljárásaink, amik tanintézményekhez köthetők, de nem jelentős számban.
– Melyek voltak a legnagyobb fogások Veszprémben?
– Néhány évvel ezelőtt egy orosz ajkú elkövetővel szemben jártunk el, több kilogramm fű került elő, de egy 2012 év végén indult, több megyére kiterjedt kábítószeres hálózat felderítésében is voltak helyi szálak, három terjesztő és mintegy 30-40 fogyasztó lett gyanúsított az eljárás során, a Terrorelhárítási Központ segítségére is szükség volt. Veszprémben is történtek elfogások.
