A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő etikai bizottság elnöke, Pelczné dr. Gáll Ildikó országgyűlési képviselő adott tájékoztatást. Egy egész problémahalmazzal állunk szemben – mondotta –, hiszen koncepció és egyeztetés nélkül kezdett bele a kormány „reformszerűségekbe.” Ez rövid távon meg is bukott, hiszen összekuszálták például a közigazgatási hivatalok működését. Jelenleg ott tartunk – folytatta –, hogy pontosan az a hivatal, amelyiknek feladata lenne a törvényesség vizsgálata, törvénytelenül működik.
Ezután a fejlesztési forrásokról szólt a képviselő asszony. A lehetőségeket – hangsúlyozta – behatárolják ezek a források. Magyarországon jelenleg gyakorlatilag két lehetőség áll rendelkezésre. Ez az Új Magyarország Fejlesztési Terv, aminek alapvetően nemzeti fejlesztési célokat kellene finanszíroznia; illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Ezekkel az a probléma, hogy összehangolatlanok, így aztán a fejlesztési forrásoknak az előhívása nagyon bonyolult. Hosszú az elbírálási idő, így aztán az önkormányzatok nehezen találják meg lehetőségeiket: hiába készültek el stratégiai tervek, azok az íróasztalfiókokban maradtak. Sok esetben előfordult, hogy a települések, kistérségek céljaival ellentétes források állnak rendelkezésre. Ezek felhasználása így cseppet sem hatékony.
Kudarcot vallottak az erőszakos társulások is. Ilyenek például az erőszakos iskolatársulások. Nem egy esetben kiderült, hogy nem tudják finanszírozni az iskola működését.
A folytatásban a megye–régió kapcsolatról is szó volt. A kistérségi fejlesztési tanácsok és a megyék feladatmeg- és leosztása is vitás.
Pelczné Gáll Ildikó nyomatékosította, hogy ma Magyarországon centralizáltak a fejlesztési források, ezért sokszor politikai alapúak a döntések. „Forrásokat ajándékba is lehet kapni” – mondotta. Ugyanakkor azt kellene látni, hogy a forrásokhoz a helyi ügyek alapján kellene hozzáférni. Újra kell tehát gondolni a rendszert, a Budapest-központú gondolkodást, elosztást stb. fel kell oldani. Összefoglalásul így fogalmazott a képviselő: „A fejlesztési források egy helyen találhatók: Bajnai Gordon laptopjában.”
Bernáth Ildikó képviselő a munkanélküliség növekedéséről beszélt. Amióta a pénzügyi és gazdasági válság elérte Magyarországot, a helyzet drámaivá vált. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc ezt elbagatellizálta, tagadta a válságot. A képviselő asszony rámutatott: a kormánynak nincs olyan gazdaságpolitikája, amely képes lenne a helyzetet kezelni. Egyedi és kivételezett helyzetben vannak a multik, míg a kis- és középvállalkozások továbbra is jelentős lépéshátrányban vannak. Figyelmeztetett arra, hogy a közép-dunántúli régióban 23%-kal nőtt a munkanélküliség. Ez riasztó, mert a hazai viszonyokat ismerve a régió viszonylag kedvező helyzetben volt sokáig. Ha akis- és középvállalkozások nem tudnak talpon maradni, akkor további jelentős romlásra kell számítani, családok mehetnek tönkre, mindemellett az államkasszába befolyó bevételek is drámaian zuhanhatnak.
Amíg a tárca óvatosan is százezres munkanélküliségről szól, látható, hogy ez a szám tovább fog növekedni. Eddig Magyarországon 477 ezernél is többen vesztették el munkahelyüket, s Veszprém megye, a kisrégió sem kivétel ez alól. Saját tapasztalatom – mondta Bernáth Ildikó –, hogy naponta hosszú sorok állnak a veszprémi munkaügyi központ előtt.
Rámutatott arra is, hogy a százezer munkanélküli (idei adat) szociális ellátására biztosított 60 milliárd forint egyrészt kevés, másrészt az összeg a bevételi oldalon is hiányzik majd. Javulás – tette hozzá – 2011-re várható az elemzők szerint, de ma mindenki számára nagyon kevés a sorra érkező miniszterelnöki ígéret. A hangzatos bejelentéseknek nem lehet látni a következményét.
A legnagyobb probléma – magyarázta az előadó –, hogy nagyon magas Magyarországon az adó-és járulékok terhe. Amíg ezen érezhető változtatás nem lesz, nem is lehet javulásról szólni. Mi kell tehát? – kérdezte Bernáth Ildikó – stabil, kiszámítható gazdaság-, foglalkoztatási, fejlesztési és oktatási politika.
Soltész Miklós országgyűlési képviselő így kezdte mondandóját: „Ami ma Budapesten folyik, az olyan, mint az időjárás: ködben tapogatódzik a kormány, s egyre rosszabb és felelőtlenebb döntéseket hoz. Ma olyanok mennek tönkre a felelőtlenség és a kapkodás következtében, akik korábban keményebben dolgoztak, ám a devizahitelek változása miatt kilátástalan helyzetbe kerültek.” Gyurcsány akkor kezdte a bankokat támadni, amikor már késő, amikor már nem kellene. Ellenkezőleg: a konszenzust kellene keresnie. Meg kell védeni a magyar munkavállalókat, a magyar ipart, a magyar termelőket is – hangsúlyozta Soltész Miklós. Csak a magyar munkahelyek, a magyar termékek védelme, támogatása hozhat kilábolást a válságból.
