A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő - jelen volt Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök. Ott volt mintegy száz túlélő is, unokáik, dédunokáik kíséretében. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte. Az ünnepséget egy óriási fehér sátorban tartották meg, amelyet a táborba vezető vasúti síneken, a "halál kapujával" szemben állítottak fel, az eddig a szabad ég alatt tartott auschwitzi megemlékezések történetében először – mindenekelőtt a túlélők egészségére való tekintettel.
A központi ünnepséget megnyitó beszédében Bronislaw Komorowski megállapította:
"Azon a helyen állunk, ahol összedőlt a civilizációnk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót."
A lengyel elnök kifejtette: "Auschwitz arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit", és aláhúzta: Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni. "Ezen a helyen állva, elítéljük a gyűlölet, az antiszemitizmus és a xenofóbia minden megnyilvánulását" - hangsúlyozta, rámutatva a nemzeti önmeghatározás és a határok sérthetetlensége elvének megszegésével járó következményekre is.
Komorowski a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni. "A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat" - fogalmazott, és leszögezte, hogy "Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében". A lengyel elnök országa történelmi viszontagságaival kapcsolatban azt is kijelentette: a két totalitarizmus egyszerre kezdte el megvalósítáni emberirtó terveit a megszállt Lengyelország ellen. Komorowski itt országának a Ribbentrop-Molotov paktumot érvényesítő, 1939-es orosz-német lerohanására utalt.
A "Hallgasd meg a túlélők szavát" mottóval megrendezett eseményen három volt zsidó fogoly "tanúskodott" egykori szenvedéseikről, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta - figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, "megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra".
A megszólalók egyike az Egyesült Államokban élő Roman Kent lengyelországi zsidó volt, aki a túlélők nevében leszögezte: "Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával." Felidézve auschwitzi emlékeit, Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük "a szürke füstben, a halálban egyesült". "Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?" - kérdezte.
Fahidi Éva - akit 1944-ben Debrecenből hurcoltak Auschwitzba - kiemelte, hogy a túlélők megtapasztalták a gyűlöletet, és nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem.
"Mi tudjuk, hogyan teszi tönkre a gyűlölet a lelket, és magasan a gyűlölet felett állunk. Ez a mi szomorú vigaszunk"
- mondta. A fájdalom és a hiányérzet viszont nem múlik, és az idő sem segít, hanem csak tovább mélyíti a gyászt - tette hozzá a magyar holokauszt-túlélő, akinek 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit gyilkolták meg Auschwitzban.
A túlélők után Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szólalt fel, aki kijelentette: "A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók". Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. "Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk" - folytatta.
"Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból" - hangsúlyozta.
Az ünnepség résztvevői egy Auschwitz történetéről készített dokumentumfilmet is megnéztek, amelyet Steven Spielberg amerikai rendező forgatott, s amelynek narrátora Meryl Streep amerikai színész volt. A megemlékezés végén zsidó és keresztény halotti imák hangzottak el. A résztvevők ezután átvonultak az auschwitzi áldozatok emlékművéhez, ahol mécseseket gyújtottak.
Balog Zoltán miniszter az ünnepség után az MTI-nek elmondta, a megemlékezés legfőbb, több résztvevő részéről is megfogalmazott üzenete az, hogy a jövőben meg kell akadályozni, hogy az emberek egyes csoportjait akármilyen alapon megbélyegezzék - és ezt az erős családokban, színvonalas iskolákban történő neveléssel lehet csak elérni.
"A politikai nemzetünknek okozott veszteség mindig jóvátehetetlen és pótolhatatlan", azok a vészterhes idők történelmünk legsötétebb fejezetei közé tartoznak - fogalmazott közleményben Áder János köztársasági elnök. A deportálások következtében Magyarország polgárainak százezreit fosztották meg hazájuktól, életüktől, és ők azok közé tartoztak, akiket "az állami szintre emelt gyűlölet, kirekesztés és a kollektív üldözés terrorgépezete tett a 20. század történelmének vértanúivá" - írta az államfő.
