– 10,8 milliárd forintot költ működésre a város. Ebből kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el, de mit is jelent ez pontosan?
– Az önkormányzati és az államháztartási törvények jelölik ki, hogy az önkormányzatok milyen bevételekkel és kiadásokkal alkothatják meg a költségvetésüket, és megszabja ennek a benyújtási határidejét is, ami február 15. Vannak kötelezően ellátandó feladatok, amiket minden egyes magyarországi önkormányzatnak biztosítania kell; ilyen a temetők üzemeltetése, az utak biztosítása, a vízszolgáltatás. A megyei jogú városok további kötelező feladatokat is kapnak, ilyen a kollégiumi ellátás vagy épp a közösségi közlekedés fenntartása, és kötelező feladat a településfejlesztés, városüzemeltetés is.
Az önkormányzatok ezen a minimumon felül is vállalhatnak feladatokat, ezek különböztetik meg egymástól az egyes településeket. Ilyen önként vállalt feladatunk például az állatkert vagy az Aréna működtetése, a kulturális programok, fesztiválok támogatása, turisztikai szolgáltatások nyújtása és a sporttámogatási rendszer is. Emellett természetesen az önkormányzatnak lehetősége van arra is, hogy a kötelező feladatokban is az előírt minimumnál többet fordítson egy-egy területre a város. A veszprémiek megszokták, hogy rendezettek a közterületek, hogy számos tömegsport-lehetőség közül választhatnak, hogy sokszínű a kulturális élet – mi
arra kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy ne engedjünk az eddig megszokott színvonalból.
Ennél sokkal érdekesebb és fontosabb adat az, hogy az összesen 14 milliárdos költségvetésből mennyi jut működésre, és mennyi fejlesztésre? Ez utóbbira 3,2 milliárd forintot terveztünk. Az arányokat talán jobban érzékelteti, ha a családot vesszük példaként: ez a 3,2 milliárd forint olyan, mintha egy család havi bevételének 23 százalékát tudná felújításra, új eszközökre költeni.
Az állatkert az önkormányzat önként vállalt feladata
– Többször elhangzott, hogy Veszprém magáénak érzi az állami fenntartásba került oktatási intézményeit, tavaly a működési költségekből az oktatás részesült legnagyobb arányban. Hogyan tudja a város erősíteni ezt a területet?
– A pedagógusok fizetése – ami egy igen jelentős tétel – ma már nem az önkormányzati költségvetésben jelenik meg, őket az állam foglalkoztatja. A mi feladatunk az, hogy az általános iskolák és a gimnáziumok épületeit fenntartsuk (a középiskolák és szakképző intézmények esetében az épületeket is az állam üzemelteti), valamint az ehhez szükséges adminisztrációt biztosítsuk az Intézményi Szolgáltató Szervezeten keresztül. Mivel nekünk fontos az, hogy a veszprémi gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak, ezért a fejlesztési költségeink jelentős részét, több mint 200 millió forintot is az iskolákra – ablakcserére, vizesblokkok felújítására, a kötelező karbantartási feladatokon túlmutató javításokra – fordítjuk, jó gazdaként igyekszünk magas színvonalon biztosítani a képzések helyszínét.
– A fejlesztésre szánt 3,2 milliárd forintból 500 milliót szánnak útfelújításra. A város mely részein, melyik utcák újulhatnak meg?
– Az utcafórum-sorozatom egyik nagy tapasztalata volt, hogy a város szinte minden területén problémaként jelent meg a közterületek állapota – volt ahol inkább a parkok, volt ahol az utak miatt panaszkodtak az emberek. A polgármesteri hivatal szakemberei is megvizsgálták a közutakat, ezen a téren legjobban talán a Dózsaváros és az Újtelep van elmaradva, de emellett néhány nagy forgalmú út felújítását sem halogathatjuk: ilyen a Lóczy utca, az Egyetem utca, de áldatlan állapotban van a Kőbánya utca, a Csákány utca vagy a Kiskőrösi utca is.
Idén 500 milliót szánnak az utakra
– A kormány a hónap elején 4 milliárd forintos támogatásról döntött a veszprémi uszoda megépítésére. Hogyan, mikor kerül ez be a költségvetésbe?
– A 2015-ös költségvetésben 30 millió forint szerepel a projekt előkészítésére. A kormányhatározat március 31-ét jelölte meg határidőként, addig kell kiválasztani az uszoda helyét, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az önkormányzattal közösen el kell készítenie egy pénzügyi ütemezést és egy megvalósíthatósági tervet. Ezután elindul egy tervezési folyamat, a munka nagyságát ismerve elmondhatjuk, hogy a konkrét kivitelezés az idén már nem fog elkezdődni, ezt fizikai képtelenség lenne megoldani. Az idén a költségvetésben szereplő összeg elegendő a tervezésre, a látványos munkálatok várhatóan 2016 közepén kezdődhetek meg. Előtte még támogatási szerződést kell kötnünk a kormánnyal, ebben határozzuk meg, hogy milyen ütemezéssel érkezik a forrás az önkormányzathoz, és ez alapján dől el, hogy melyik év költségvetésében szerepel majd a tétel – várhatóan a 2016-osban.
– Hosszú idő óta ez az első év, amikor semmilyen hitelt nem terveznek felvenni. A hitel növeli a likviditást – vajon nem csökkenti a város mozgásterét, ha elzárkózunk a hitelfelvételtől?
– Valóban, a hitelfelvétellel tőkeinjekció érkezik, de ennek van egy törlesztőrészlete is, amit folyamatosan biztosítani kell. 2013 előtt a hiteltörlesztés olyan nehézséget okozott az önkormányzatoknak, ami már a döntési szabadságot korlátozta, hiszen ugyanúgy, ahogy egy család esetében, az önkormányzatok számára is nagy teher a törlesztés, máshonnan veszi el a pénzt. A hitel önmagában nem gonosz dolog, ha azt fejlesztésre vesszük fel, de amikor már az alapvető működéshez is hitelhez kell nyúlnunk, az egy olyan lefelé vezető spirál, ahonnan nincs visszaút.
A 2015-ös év azért is szerencsés, mert a kormány megszabadította az önkormányzatot az adósságaiktól, Veszprémben az Aréna törlesztőrészleteit is átvállalta az állam, és kaptunk egy olyan 800 milliós fejlesztési lehetőséget is, ami miatt nem indokolt az újabb hitelek felvétele. Addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér, a 14 milliárdos tervezett bevételünkből képesek vagyunk finanszírozni a kiadásainkat. Azért sem szabad most hitelt felvennünk, mert egy új uniós pénzügyi ciklus elején akkor tudjuk jól felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, ha nulláról indulhatunk.
– Korábban azt mondta, hogy az önkormányzatok adósságkonszolidációjának eredményeként csökkenhetnek a veszprémi vállalkozók adóterhei.
– Az adórendeleteket mindig a végrehajtási évet megelőző hónapokban kell elfogadnunk, hiszen az adóév január elsejétől kezdődik. Az idei stabil költségvetés megteremti a feltételrendszerét annak, hogy
az adórendszert átgondolva 2016. január elsejétől csökkenjenek az adóterhek.
Most benyújtunk egy olyan határozati javaslatot, amivel elindítjuk az egyeztetéseket az érdekképviseletekkel, kamarákkal. Úgy szeretnénk átgondolni az adórendszerünket, hogy abban minden érintettnek a véleménye érvényesülhessen.
– A költségvetés a kampányban is téma lett. Kész Zoltán azt állította, hogy a városvezetés el akarja titkolni a számokat.
– Ilyen jó költségvetési számokat okunk sem lett volna eltitkolni. A költségvetés összeállítása hosszú munka, nagyon sok egyeztetést igényel, sok szereplő részese a folyamatnak. Egyébként az időközi választástól függetlenül Veszprémben az elmúlt huszonöt évben mindig a február végi közgyűlés fogadta el a költségvetést, nem történik ez másként az idén sem. A törvény a költségvetés benyújtásának határidejét február 15-ben szabja meg, én 13-án ennek szabályszerűen eleget tettem. Semmi rendkívüli nem történt, ugyanúgy csináltunk mindent, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.
– Múlt héten ön azt nyilatkozta, hogy a költségvetés nem a parlamenti képviselő feladata és felelőssége, hanem a helyi önkormányzaté. Mégis, Navracsics Tibor munkájának nyoma korábban látszott a számokban: például tavaly az állatkert fejlesztésére hozott 1,2 milliárd forint nem titkoltan neki köszönhető. Ön szerint milyen az egészséges kapcsolat a körzet parlamenti képviselője és az itt működő önkormányzatok között? Hogy működött ez eddig, mit vár a jövőtől?
– Nyilvánvalóan csak szoros együttműködéssel lehet sikereket elérni az élet minden területén. Ahol széthúzás van, ahol a partnerek azt keresik, hogy mi választ el bennünket, az soha nem visz eredményre. Az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy milyen erőt tudunk felmutatni, ha hasonlóképpen gondolkodik a polgármester és az országgyűlési képviselő. Rengeteg olyan fejlesztést valósítottunk meg, amire rendkívül büszkék lehetünk nemcsak mi, hanem minden veszprémi. Ezt nem is kell túlmagyarázni, a veszprémiek nagyon pontosan látják az eredményeket.
Az általunk megválasztott képviselőnek az itt élők érdekeit kell képviselnie.
Ennek kell az első számú szempontnak lennie, ezért mindent el kell követnie, a választók elvárják, hogy kijárjon bizonyos ügyeket. Veszprémnek eddig mindig olyan képviselői voltak, akik aktívan segítették az itt élőket, elég csak Bernáth Ildikóra, Horváth Balázsra, Pál Bélára vagy Navracsics Tiborra gondolni. Fontos, hogy jó kapcsolat legyen az önkormányzat és a választott képviselő között.
A mostani választás tétje kristálytiszta: arról szól, hogy a képviselőnk a kormánypárti vagy az ellenzéki padsorokban foglaljon-e helyet? Azt kell mérlegelniük a választóknak, hogy melyik oldalon tud többet tenni a képviselőjük? Azt látni kell, hogy a kormánytöbbség nincs veszélyben, a Fidesz-KDNP kényelmes többséggel rendelkezik. A megválasztott képviselőnk a következő három évet végig a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon fogja tölteni – szerintem nem kérdés, hogy melyik frakcióban tud hatékonyabban segíteni a veszprémieken.
– Némedi Lajos öt éve az ön egyik legközelebbi munkatársa. Önnél talán senki nem tudja jobban, milyen vele dolgozni. Mit gondol, megválasztása esetén képes lesz folytatni Navracsics Tibor munkáját?
– Lajost nagyon régóta ismerem, elsősorban a 2006-tól máig tartó időszakban dolgoztunk együtt Veszprémért. De nem az a fontos, hogy én mit gondolok róla – bár az szerintem mindent elmond a róla alkotott véleményemről, hogy rábíztam a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat –, hanem sokkal fontosabb, amit a választók gondolnak. 2006 óta minden választáson toronymagasan nyerte a körzetét, a választópolgárok újra és újra megtisztelték a bizalmukkal. Ez annak a kitartó és precíz munkának köszönhető, ami Lajost jellemzi. Nem tudok olyan ügyet mondani, amit ne vett volna a nyakába, ne vitt volna végig, rengeteg fogadóórát tartott, kapcsolatban van az emberekkel. Biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan minőséggel fogja képviselni a veszprémiek és a környező településeken élők érdekeit, mint ahogy ezt a belváros és az Újtelep esetében tette.
