Az alkotmánynak megfelelően Michel Barnier miniszterelnöknek most be kell nyújtania lemondását Emmanuel Macron államfőnek, akinek új kormányfőt kell kineveznie. Az elnöki hivatal bejelentette, hogy a köztársasági elnök csütörtök este élő televíziós beszédet mond. A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban.
A júliusi előre hozott nemzetgyűlési választásokat követően ötven napig tartott tárgyalások után szeptemberben megalakult kisebbségi Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje volt.
A bizalmi szavazásra azért került sor, mert Michel Barnier hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség.
A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően 24 órán belül nem nyújt be egyik párt sem bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.
Hétfőn elsőként a baloldal nyújtott be bizalmatlansági indítványt, ami után Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is megteszi ezt, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.
Mindkét ellenzéki tömb elfogadhatatlannak ítélte meg a jövőre tervezett megszorító intézkedéseket.
A bizalmatlansági indítványok szerdai vitájában a 11 nemzetgyűlési frakció vezetői közül ugyanakkor többen egyértelművé tették, hogy az elnöki párt és a további három jobbközép és centrista formáció által támogatott kormány megbuktatásával Emmanuel Macron destabilizálása és távozásra késztetése is a céljuk, jóllehet az elnök mandátuma 2027-ig tart és nem függ a kormány sorsától.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Mathilde Panot frakcióvezető a szavazást követően azonnal "Emmanuel Macron távozását és előrehozott elnökválasztást" követelt.
Marine Le Pen szerint a kormány azért bukott meg, mert Emmanuel Macron "technokrata választásait" folytatta. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője hozzátette, hogy "hagyni fogja dolgozni az új kormányfőt" annak érdekében, hogy "egy mindenki által elfogadott költségvetést dolgozzon ki".
"Én nem kérem Emmanuel Macron lemondását" – hangsúlyozta Le Pen. Szerinte az államfőnek "magának kell levonnia a következtetést, hogy képes-e továbbra is köztársasági elnök maradni vagy sem (a kialakult helyzetben)".
Michel Barnier a szavazás előtt arra figyelmezetett, hogy Franciaország évente 60 milliárd eurót költ az államadóssága kamataira, többet, mint amennyit a védelemre vagy a felsőoktatásra, az államháztartási hiány pedig idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát.
"Mondhatunk, amit akarunk, de ez a valóság. Higgyék el: ez a valóság nem fog eltűnni egy bizalmatlansági indítvány varázslatával" - mondta a miniszterelnök.
