Hol érte az a bizonyos telefonhívás?
Milyen telefonhívás?
Amelyikben elmondták, hogy ön foglalhatja el Dömötör Csaba megüresedett helyét a Fidesz-KDNP országgyűlési frakciójában. Vagy személyesen közölték önnel?
Éppen a Régiók Európai Bizottságának egy római rendezvényén voltam, ott tartottuk az ülést. Akkor hívtak a frakcióból, hogy elvállalnám-e ezt a feladatot.
Mennyit gondolkodott a válaszon?
Egy ilyen felkérést általában egyszer kap egy ember az életben, amire szerintem nem lehet nemet mondani, így gyakorlatilag kérdés nélkül elfogadtam. Hatalmas megtiszteltetésként élem meg, hogy a magyar országgyűlésben képviselőként tudom szolgálni a nemzetet, így pedig a magyar embereket. Persze az igen válaszomban volt némi keserédesség is, hiszen így nem tudtam folytatni az önkormányzati munkát Veszprémben, ami az elmúlt tíz évben meghatározta az életemet, de azt gondolom, hogy az új feladatkörömben is bőven lesz lehetőségem a veszprémieket segíteni, még listás parlamenti képviselőként is.
Valahol mélyen azért számított a felkérésre? Habár a médiába nem jutottak el Dömötör Csaba utódlásának pletykái, de politikusi körökben azért voltak jelei, hogy ön ülhet be a megüresedő helyre?
Teljesen váratlanul érkezett a felkérés. Nem előzte meg semmilyen egyeztetés a Fidesz elnökségéből vagy a frakcióból.
Ki döntött arról, hogy ön kapja a listás helyet?
A Fidesz elnöksége dönt erről. Ilyen esetben az országos listáról kell választani valakit, ez viszont egy nagyon hosszú névsor és nem lehet tudni, hogy milyen szempontok alapján döntenek.
Nem kérdezett erre rá utólag?
Erre nem, csak arra, hogy mit várnak el tőlem.
És mit?
Hogy segítsek a kormányzati intézkedések kommunikációjában. Nagyon fontos, hogy azokról a kormányzati döntésekről, amik az elmúlt években születtek, vagy akár a mostani, 2025-ös költségvetéshez kapcsolódnak mindenki értesüljön. Gondolok itt például a családtámogatások kiszélesítésére, ami még jobban segít a fiataloknak elindulni az életben. Ezekről fontos, hogy tudjanak az emberek, mert nem elég meghozni ezeket az intézkedéseket, meg is kell ismertetni velük széles körben a társadalmat. Ebben pedig minden médiafelületre szükség van, televízióra, internetre, közösségi médiára. Az aktív kommunikációs munka mellett még az Európai Uniós ügyekkel foglalkozó szakbizottság tagja is lettem. Ez egy hozzám közel álló feladat, hiszen a Régiók Európai Bizottságában is ezzel foglalkoztam, valamint alpolgármesterként is az én területem volt a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Ide, vagyis a nemzetközi kapcsolatokhoz tartozik még a NATO parlamenti közgyűlésének tagsága is, ahol szintén delegált lettem. Ez egy olyan testület, ahová a tagországok parlamentjei delegálnak képviselőket és egyfajta döntéselőkészítő szerepe van a NATO-ban.
Ez utóbbi az ukrajnai háború miatt még inkább felértékelődik.
Nemrég Montrealban volt egy ülésünk, ahova már én is elutaztam. Ott tapasztaltam meg azt, hogy sajnos még mindig a háború folytatása mellett vannak többen, a magyar béketörekvések kisebbségben vannak. Az egyeztetések nem arról szóltak, hogy hogyan kellene elérni a tűzszünetet, hanem hogy Ukrajnát a végsőkig támogatni kell fegyverekkel. Olyan hangulat uralkodott, mintha a NATO vívna éppen háborút.
Ez az amerikai elnökválasztás előtt, vagy után volt már?
Ez már az elnökválasztás után volt. Azt látom, hogy az USA-ban januárig hivatalban lévő demokrata adminisztráció mindent megtesz azért, hogy Trump elnök beiktatásáig még inkább eszkalálják a háborút és nem érdekli őket a következmény. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeken a fórumokon minél erősebben képviseljük a mi nemzeti álláspontunkat, miszerint tűzszünetre van szükség és ehhez szövetségeseket is találjunk.
Egyébként nem egyszer tapasztaltam, hogy a nyílt színtéren még mindig a háborús retorika a meghatározó, de a folyosói beszélgetéseknél már előkerülnek azok a hangok, hogy a mostani helyzet senkinek nem tesz jót és ideje lenne, ha a békekötésre összpontosítana mindenki. Mi magyarok viszont nem ijedünk meg attól, ha a nyilvános fórumokon elsőként kell felszólalnunk a béke mellett.
És mit mondanak a folyosói beszélgetéseken, miért van az, hogy egyébként egyetértenek a magyar állásponttal, de a nyilvános vitákon nem merik felvállalni ezt?
Ezek mögött általában belpolitikai kérdések állnak. Félnek a liberális média erejétől, hogy szétszedik őket a hazájukban, ha szembe mennek a mainstream narratívával. Másik részről pedig vannak olyan kormányok, akik koalíciós kényszerben vannak, a politikai versenytársak miatt nem tehetik meg, hogy eltérnek a fősodortól, mert az belpolitikailag számukra egy nehezebb helyzetet teremtene. Ez is rávilágít arra, milyen fontos, hogy Magyarországnak egy erős és szuverén kormánya van, mert így megalkuvás nélkül tudjuk képviselni a háború kérdésében is az egyetlen ésszerű álláspontot.
Visszatérve Magyarországra és Veszprémbe, említette, hogy listás országgyűlési képviselőként is szeretné segíteni Veszprémet. Hogyan képzeli ezt el?
Egyrészről szeretném segíteni Ovádi Péter képviselői munkáját, aki már rengeteget tett az elmúlt években a térségért. És mivel az uniós közegben mondhatni otthonosan mozgok, szeretném segíteni az itteni cégeket, vagy akár a civil szervezeteket is, hogy minél jobban sikerüljön kiaknázniuk az EU-s pályázati forrásokat. Számos ilyen lehetőség van, én pedig szeretnék segíteni abban, hogy ezekből a pénzekből az itteni szervezetek tudjanak fejlődni.
Mivel az önkormányzati munkája összeférhetetlen volt az országgyűlési képviselőséggel, októberben le kellett mondania erről. Azóta tudjuk, hogy a Dózsavárost, Csererdőt és Jutaspusztát magába foglaló veszprémi 12-es választókörzetben január 19-én választják meg utódját. A Fidesz-KDNP pedig Kavalecz Gábort indítja. Mire számít ezen a választáson?
Egy időközi választás mindig nehezebb egy jelöltnek, mert sokszor az egész város figyelme ráirányul, nem csak a körzetben élőké, de arra is van példa, hogy inkább érdektelenségbe fullad egy ilyen választás. Azt gondolom, hogy mind a Dózsavárosban, mind pedig Jutaspusztán és Csererdőn aktív civil közösségek működnek, akiknek fontos, hogy ki lesz a képviselőjük, így pedig utóbbitól nem kell tartani. Hatalmas megtiszteltetés volt tíz évig őket képviselni, az itt elért eredményekre pedig mindig büszke leszek, legyen szó a könyvtár felújításáról, az útfejlesztésekről, ami folyamatosan visszatérő igénye az itt élőknek, de említhetném azokat a beruházásokat is, amelyek az óvodában és iskolában történtek az elmúlt években. Feladat persze bőven maradt még, de biztos vagyok benne, ha megválasztják Kavalecz Gábort, szívvel, lélekkel azon fog dolgozni, hogy tovább fejlődjenek ezek a városrészek. Ő itt nőtt fel, ide járt iskolába, a családja még most is a Dózsavárosban él, tehát elköteleződése a városrész iránt megkérdőjelezhetetlen. Én arra kérem az itt élőket, hogy január 19-én őt támogassák.
Immáron országos kormánypárti politikusként nem tudunk elmenni az ellenzék mellett, ahol mára kimondható, hogy az új vezetőjük Magyar Péter lett. Mennyire tartja veszélyesnek a jobboldali kormányra a Tisza Pártot?
A Magyar Péter-jelenséget onnantól érdemes elemezni és figyelni, amikor megjelent a közéletben az elhíresült partizános interjúval. Nagyon elkeserítő, de lehet, hogy a felháborító szó jobb arra, amikor azt látjuk, hogy ilyen emberként egyáltalán a közélet része lehet. Aki a saját feleségét lehallgatja, utána azt nyilvánosságra hozza ezt. Ezt követően pedig előkerülnek olyan felvételek is, amiket pedig az őt körülvevő, elvileg bizalmi emberei készítettek róla, ahol pedig azt halljuk, hogy sértegeti a munkatársait, a saját támogatóit, vagy akár a szociális szférában dolgozókat. Ha ő így viselkedik a családjával, vagy azokkal, akikkel együtt dolgozik, akkor hogyan viselkedne, ha hatalmat kapna? Majd a miniszterekkel is egymást hallgatnák le? Építő javaslatot sem hallottunk még tőle, csak a botrányokat.
A közvéleménykutatások szerint mégis jelentős Magyar Péter támogatottsága.
Láttuk már az amerikai elnökválasztásnál is, hogy mennyire hitelesek ezek az előzetes felmérések, vagy akár itthon 2022-ben, amikor Márki-Zay Pétert fej-fej mellett mérték a Fidesszel, végül kétharmaddal nyert a kormánypárt. Én hiszek az emberek józan ítélőképességében most is, Magyar Péternek pedig nem ártana tudatosítani magában, hogy az Országgyűlésben a magyarok érdekeinek képviseletére esküszünk fel, a viták is ezért folynak normális hangnemben. Megtehetné a Tisza Párt is, hogy előállnak valamilyen konkrét javaslattal, még úgy is, hogy nem ülnek bent a parlamentben, mint ahogy néhány másik ellenzéki képviselő is teszi, de úgy látszik, hogy nekik ez nem fontos. Magyar Péternek csak a hatalom és a saját egója számít.
Sokszor éri az a vád a kétharmados Fidesz-frakciót, hogy bármilyen javaslattal áll elő az ellenzék, azt egyből lesöprik az asztalról.
Ez nem igaz. Vannak olyan viták az országgyűlésben és a szakbizottságokban is, amikor sikerül konstruktívan az ellenzéki képviselőkkel megvitatni egy témát. A kormánypárt részéről mindig is megvolt az a nyitottság, hogy közösen, a nemzeti érdekek mentén dolgozzunk. Így pedig az építő jellegű javaslatokat mindig meghallgatjuk. Az eddigi országgyűlési munkám során azt tapasztaltam, hogy azért vannak ilyen ellenzéki képviselők, akik ebben partnerek. Persze létezik ennek a másik oldala is, elsősorban a DK padsoraiból, akik teljesen másképpen gondolkodnak erről. Legutóbb például a teljes magyar vidéktámogatást kérdőjelezték meg, ez szembe megy mindazzal, amit mi az ország fejlődéséről gondolunk. Alapelvünk, hogy mindenki ott élhessen, ahol szeretne és ott alapíthasson családot is. Ha például ez egy kis falu a Bakonybaban, akkor mindent meg kell tennünk, hogy ott is megfelelő életminőséget biztosítsunk az embereknek, de ugyanígy azoknak is, akik például Veszprémben keresik a boldogulásukat.