Rejtő Jenő születésének 110. évfordulójára emlékeztek kedden este a Pannon Egyetemen a 14 karátos autó című Rejtő-regény Korcsmáros Pál által készített képregény-adaptációjából összeállított kiállítással.
A megnyitó alkalmából dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus mesélt Rejtő Jenőről felhasználva annak megmosolyogtató életbölcsességeit. Emlékeztetett: költőnek és filozófusnak készült, mint minden fiatal abban az időben, azonban szerencsénkre más utat választott. 28 évesen már a Pesti Kabaré legsikeresebb szerzőjeként tartották számon, a könyvei pedig ma is a legnagyobb példányszámban eladottak között szerepel.
"Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan."
Rejtő Jenő 37 évesen, munkaszolgálatosként halt meg, ám rövid élete alatt számos kalandot átélt, és rengeteg regény írt részben ezekre alapozva. Az ötvenes években tiltott irodalomnak számított Rejtő, a Kádár-időszakban azonban nagy kultusza támadt a kalandregény-paródiáknak. Gyakorlatilag azokat a sablonokat használta, amit azidőtájt a ponyvaszerzők legtöbbje, az ő kedves történetei azonban máig fennmaradtak, egyes regényrészletei, gondolatai szállóigévé váltak.
A hatvanas években újra elővették a műveit, több adaptáció is megjelent, Korcsmáros Pál által rajzolt képregény-feldolgozások pedig még nagyobb lendületet adtak az ismertségnek. A főhősök mellett a mellékszereplők kidolgozására is nagy hangsúlyt fektetett további groteszk helyzeteket alakítva.
"A kikötő olyan, mint a dzsungel, csak nem terem annyi fa benne. De sokkal veszélyesebb. Tele van hajóval meg verekedéssel."
Reich Jenő 1905. március 29-én született Budapesten. A fiatal évei alatt egyértelművé vált, mozgékony alkat, de művészlélek lakozik benne. Az energiái lekötését az ökölvívásban látta, közben franciául tanult, illetve színésztanulónak jelentkezett, azonban ez utóbbi területen nem találta meg számításait és vándorlásba kezdett. Két év alatt megjárta többek között Németországot, Svájcot, dolgozott Prágában és Bécsben, ha kellett havat lapátolt, máskor meg kábelt rakodott, de élt Párizsban is, illetve csatlakozott a Francia Légióhoz.
1930-ban tért vissza Magyarországra, egy hetilapnál helyezkedett el, de mellette nyelvtanárként is dolgozott. Az első írásos műve egy ötfelvonásos dráma, amit a Nemzeti Színháznak szeretett volna felajánlani, azonban az odaúton találkozott Nádassy Lászlóval, aki beleolvasva a kéziratba azt tanácsolja Rejtőnek, inkább írjon kabarét. Nádassy-Rejtő "Gengszteridill" című jelenete 1932. október 5-én látható először a Royal Orfeum-ban, ezzel kezdetét vette Rejtő Jenő kabarészerzői pályafutása.
"Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bocsátják."
Rejtő Jenő és Karinthy Frigyes életre szóló barátsága szinte törvényszerű volt, a közös érdeklődési körük mellett életútjuknak is voltak azonos pontjai. Rejtő legnagyobb reklámját is neki köszönheti. Karinthy a Pesti Napló hasábjain írta meg, hogy barátja eltűnt, öngyilkosságra készül, később pedig halálhíre is megjelent. Rejtő Jenő amikor visszaérkezik a fővárosba, mindenki fellélegzett, a neve pedig beékelődött az emberek fejébe. Karinthy egyébként életének utolsó napjait is Rejtővel töltötte.
Az örök rejtély marad, hogy Rejtő Jenő miért épp a P. Howard írói nevet választotta, az első, Nova Kiadó által megjelentetett A pokol zsoldosai című műve 1936-ban jelent meg és három év alatt még 12 követte. A kiadó kérésére ezt követték a cowboytörténetek, de ezek már Gibson Lavery néven futottak. Már a karakteres figurák felsorolása is mosolyt csal az arcunkra: Rozsdás, Ragyás, Bivaly, Piszkos Fred, Vanek úr, Fülig Jimmy.
"Ha az ember polgárok ezreiért szabálytalanul cselekszik, azt közérdeknek mondják, ha egyért teszi, akkor hivatali visszaélésnek nevezik."
1942. október 9-én "Bemutatjuk a Piszkos Fred szerzőjét" címmel jelenik meg írás az "Egyedül vagyunk" című nyilas folyóirat, melyben P. Howard írói munkásságát elemzik, de arra is kitérnek, hogy Rejtő igazi neve Reich; mint zsidót eltanácsolják az olasz hatóságok. A cikk megjelenésével szinte egy időben Rejtő Jenő megkapta azonnali behívóját, de előtte még megírja személyes jaj kiáltványát: "Az utolsó szó jogán"-t. Mottója rejtői: "A tornádóban panaszkodik, kidőlt ősfák alatt, egy lehullott, elsárgult, hervadt, nyílt levél".
“Reich Jenő a 101/19 táb. munkásszázad veszteségkimutatása szerint a hónap elején meghalt” – olvasható az édesanyjának címzett táviratban , amit sose olvastak fel neki, így úgy hunyt el, hogy azt hitte, fia szokásához híven csavarog.
Közel tíz évig nem jelenhetett meg könyve, de 1957-től folyamatosan kiadták a regényeit, művei százezres példányszámban fogynak.
"Az nevet utoljára, aki először üt."
Rejtő írásaiból idézve az est folyamán közreműködtek az Egyetemi Versmondó Műhely tagjai. A megnyitót követően a veszprémi Petőfi Színház több előadásában is látható Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai-díjas színművésszel Felföldi Gábor közművelődési titkár beszélgetett.
Rejtő Jenő könyvei letölthetők a Magyar Elektronikus Könyvtárból.
