Az 1980 óta Magyarországon is alkalmazott módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.
A Mavir szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat, ezekből évről évre megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását, azaz csaknem 30-40 ezer háztartás éves felhasználását, 120 megawattórát lehet megspórolni.
Ez megfelel egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztásának.
Becsléseik szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente a nyári időszámítás alatt összesen mintegy 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg villamosenergia-költségeikből. Mindez azonban nem csupán pénzügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, hiszen az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással is jár.
Az átállás miatt változik a MÁV menetrendje is. Az eredetileg hajnali kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják (vagyis korábban, mint a menetrendben szerepel!). Az óraátállítás Magyarországról induló és ide érkező nemzetközi szerelvényeket is érint: a Dacia nemzetközi vonatok, a Corona IC, az Ister EuroNight (EN), a Kálmán Imre EN, a Beograd gyorsvonat, a Metropol EN, a Latorca IC és a Traianus-Bononia IC várhatóan egyórás késéssel éri el a budapesti, illetve a külföldi végállomását. A Budapestről induló, Varsón át Moszkvába közlekedő Varsovia EuroCity vonatok oroszországi menetrendje is változik a nyári időszámítás bevezetésével, mivel Oroszországban nem állítják át az órákat.
