2008 óta az ENSZ döntése értelmében április 2-a az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmussal élők problémáira. Veszprémben az AutiSpektrum Egyesület foglalkozik kiemelten a témával, akik idén is színes programokkal várják az érdeklődőket. A rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján, pénteken különböző előadásokat hallhattak az érdeklődők, valamint ekkor mutatták be dr. Stefanik Krisztina autizmus-szakértő Csillagbusz című könyvét is.
Brányi Mária
Az információátadás, a fejlődési rendellenesség pontos ismerete mindenki számára fontos lenne, hiszen a probléma sokkal nagyobb réteget érint, mint gondoljuk: minden 100. ember autista, Veszprémben is több százra tehető a számuk. Ugyanakkor még ma is sokak fejében élnek téveszmék, sokan megbélyegzik őket és elfordulnak tőlük.
Pedig ahogy az autizmus nem elszigetelt jelenség, úgy az autista ember sem lehet az!
Társadalmi integrációra van szükség, figyelemfelhívásra, az autista személyek megismerésére – fogalmazott Brányi Mária alpolgármester köszöntőjében.
Brokés Judit
Ebben nagy szerepe van az AutiSpektrum Egyesület munkatársainak, akik 2013 óta fáradoznak azon, hogy reális képet alakítsanak ki a spektrumzavarral küzdőkről, és elősegítsék a többségi társadalomba való integrálásukat. Ennek érdekében különféle terápiákat, fejlesztő táborokat biztosítanak a gyerekeknek, érzékenyítő programokat, órákat tartanak, együttműködnek kortárs segítőkkel, valamint ők maguk is részt vesznek továbbképzéseken, hogy megfelelő hatékony segítséget nyújthassanak.
A civil tevékenység mellett szerencsére az állami szféra is aktívan tesz az autizmus helyzetének javításáért. A fogyatékkal élőket segíti a pár éve bevezetett lakhatási támogatás, folyamatosan emelkednek az autista szervezeteket segítő források, emellett a foglalkozatási területen is történtek előrelépések: a kormány jelenleg is dolgozik azon, hogy országosan elterjedtté váljon a rehabilitációs munka rendszere. A legnagyobb segítség persze az, ha már pici gyerekként megkapja a megfelelő segítséget az autista, hiszen az az egész életútjára kihat: az EMMI ezért is kezeli kiemelt ügyként a korai fejlesztés kérdését – számolt be Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Nyitrai Imre
Ehhez nagyon fontos az is, hogy a gyerekek megfelelő iskolai környezetben szocializálódhassanak.
Magyarországon ma összesen 246 állami fenntartású intézmény van, ahol a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek ellátása szegregáltan történik. Bár ez elsőre úgy tűnhet, mintha épp a kirekesztést erősítené, valójában vannak olyan érintettek, akiknek pontosan erre a környezetre van szükségük a fejlődésük érdekében – mondta el Magyar Zita, a KLIK elnökhelyettese. Emellett természetesen megtalálhatók integráló köznevelési intézmények is, illetve az EGYMI utazó gyógypedagógusi hálózatot is működtet.
Magyar Zita
A hatékony eredmény eléréséhez azonban felül kell vizsgálni a rendszert. Sok hely csak papíron felel meg az integráció elvárásainak. Fontos lenne az infrastrukturális feltételek és a szakember ellátottság javítása is: több gyógypedagógus kellene, illetve olyanok is, akik állandó munkatársai az intézményeknek. Ehhez természetesen szükséges lenne a sokszor igencsak leterhelt szakemberek támogatása, például a Klebelsberg-ösztöndíj kiterjesztésével, hiszen ők nemcsak a gyerekekre hatnak, de az egész környezetre, ami ugyanolyan fontos a fejlődés szempontjából.
Egyelőre vitás az iskolai integráció kérdése is, noha annak biztosítása alapvető emberi jog. Ugyanakkor az még nem teljesen tisztázott, hogy eredményesebbek-e az integrált intézményben tanulók. Dr. Stefanik Krisztina autizmus szakértő szerint
az autizmus-specifikus oktatás bizonyítottan jót tesz az autizmussal élőknek és nem autista társaiknak is
– ez kiváltképp a kortárs segítők esetében mutatható ki. Ha azonban ez hiányzik, az rendkívül káros lehet a gyerekekre: ilyenkor gyakran iskolai zaklatás áldozatai lesznek, vagy nem merik felvállalni önmagukat, rejtegetik a fejlődési rendellenességüket, ami aztán a családban, egyéb szituációkban üt vissza.
Dr. Stefanik Krisztina
A szakértő szerint ezért nagyon fontos, hogy egyénre szabva bánjunk a gyerekekkel, egyértelmű és őszinte kommunikációt folytassunk vele, vonjuk be őket a döntési folyamatokba, működjünk együtt a környezetükkel, és
igyekezzünk az ő fejével gondolkodni, ne önmagunkból induljunk ki.
Mindezek felismerését, az autizmus társadalmi elfogadottságát segíti a szakértő mesekönyve is, a Csillagbusz, amelyet Kiss Erky Dávid olvasott fel. A szerző elmondta, a könyv tulajdonképpen Brokés Judit, az AutiSpektrum Egyesület elnökének unszolására születetett, és egy kisfiú történetén keresztül vezet be az autista gyerekek világába. Fontosságát mutatja, hogy az első előolvasója, egy kislány már alkalmazta is a benne olvasottakat és látottakat: egy konkrét iskolai szituációban ez alapján hívta fel iskolatársai figyelmét arra, hogy fogadják el autista pajtásukat.
Az autizmus világnapi rendezvények szombat délután és vasárnap is folytatódnak. Április 2-án 15:30 és 19:00 óra között a Kiskalász zenekar, a Kabóca Bábszínház színészei, valamint az Alma együttes lépnek fel a Hangvillában, ezen kívül lesz tombolasorsolás, kézműves asztalok, arcfestés és lufibohóc, este 7-kor pedig lufis felvonulás indul a Hangvillától a kéken megvilágított Polgármesteri Hivatalig. Vasárnap 9 órakor a Bazilikában szentmisét tartanak az autizmussal élőkért, 14 órakor pedig Viselj valami kéket! címmel sétára és bográcsozásra hívják az érdeklődőket a Jutas kilátóhoz. A világnap hetében a hasunkat is megtömhetjük: a Mackó cukrászdában kék sütemények megvásárlásával az AutiSpektrum Egyesületet lehet támogatni.
