Boldog IV. Károly és Bourbon-Pármai Zita királyné 100 évvel ezelőtti megkoronázásának állít emléket a Magyar királynék és koronázó püspökök című kiállítás sorozat legújabb darabja, mely egyben az utolsó király- és királyné koronázás is volt az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Márfi Gyula érsek a koronázás szakrális jellegére utalva köszöntőjében az állam és az egyház tevékenységének összefonódásáról beszélt. Bár ma már nem koronázzuk meg az államfőinket vagy városvezetőinket,
az állami és az egyházi szféra együttműködése ma is fontos, hiszen mindkettő az embert szolgálja, akinek egyszerre van igénye ételre, lakásra, nevelésre, biztonságra, és hitre és kultúrára is.
Márfi Gyula
„Az állam feladata biztosítani a természeti javakat, az egyházé pedig, hogy a természet felettieket, a hitet és a szeretetet biztosítsa, amivel az ember önmaga felé emelkedhet. És ahogy az egyénben nem választható szét ez a kettő, úgy az életben sem szabad sem összemosni, sem nagyon szétválasztani őket. A Gizella Napok jól példázza a két terület összekapcsolódásának szépségeit, hiszen az érsekség és az önkormányzat évek óta együttműködik a közös célért” – fogalmazott beszédében.
Porga Gyula polgármester Márfi Gyula szavaira reflektálva kijelentette: úgy érzi, nekik sikerült megtalálni ezt az arany középutat.
Porga Gyula
Emlékeztetett: 2016-ban többszörös hagyományt ünnepelünk: Magyarország 1000 éves tradícióit, az utolsó király- és királyné koronázás centenáriumát, valamint a 25 éves Gizella Napok jubileumát.
„A hagyomány azonban nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása,
ahogy arra Morus Szent Tamás utalt. Nem könnyű megfelelni annak az ezer éves örökségnek és annak a csodának, amit elődeink felépítettek. De úgy érzem, 25 év alatt sikerült bebizonyítanunk, hogy nemcsak történelmi falakat kaptunk emlékbe, de ezek között a történelmi falak között nagyon erős alkotó közösség is él, akik továbbviszik ezt a lángot” – osztotta meg ünnepi gondolatait a polgármester.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Habsburg György főherceg, nagykövet is, aki a kiállítás kapcsán saját emlékeit elevenítette fel nagyapjáról, IV. Károlyról és feleségéről, Zita királynéről. Mint mondta,
IV. Károly életének legfontosabb eseménye volt a koronázás.
Korábban egyáltalán nem számított arra, hogy egyszer majd király lesz, de amikor 68 év uralkodás után, 1916-ban Ferenc József császár meghalt, egyértelművé vált számára, hogy ő fogja követni a trónon. Rendkívül modern gondolkodású volt – iskolába, egyetemre járt –, így nem volt könnyű feldolgoznia ezt a helyzetet, ráadásul egy háború kellős közepén kellett helyt állnia. Mivel katonaként maga is megtapasztalta a háború szörnyűségeit, minden erejével azon volt, hogy véget vessen neki.
Habsburg György
Bár két éves uralkodása alatt ez nem sikerült neki, rengeteget tett a szociális területek, az egészségügy javításáért, a haza szeretetét pedig fiára, unokáira is áthagyományozta, amikor Madeira szigetén, önként vállalt száműzetése idején ismét együtt lehetett családjával. „Igazi példakép ő számomra, amit a boldoggá avatása még inkább megerősített bennem – mondta el Habsburg György. – A nagyapám emléke azt is megmutatja számomra, hogy
a történelem nagyon tanulságos,
és érdemes minél többet foglalkozni vele akár kiállítások révén is, hogy ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat.”
IV. Károly és Zita királynét méltatta Mail József, egykori tihanyi plébános és Kovács Gergely történész is, akik a királyi házaspár utolsó, Magyarországon töltött napjairól, a tihanyi emlékekről, valamint a hitvestársak bensőséges viszonyáról is szót ejtettek. Kovács Gergely hozzátette: Veszprém az első város, amely a koronázás megünneplését elkezdte, ami az évfordulón, december 30-án a fővárosban fog zárulni.
Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek megtekinthették többek között a magyar Szent Korona tökéletes másolatát, Zita királyné trónszékét, a palástot és a koronázást lefolytató Báró Hornig Károlynak adományozott pásztorbotot is.
A megnyitón közreműködött a Mendelssohn Kamarazenekar.
