A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik - írták.
Élettani szempontból az óraátállítás azonban egyáltalán nem szerencsés: a szervezetünk nehezen veszi fel az új ritmust, ami megerőltető lehet a betegeknek, fáradékonyságot okozhat, ez pedig növeli a balesetveszélyt az utakon.
Nem véletlen, hogy a magyarok 80 %-a legszívesebben megszabadulna az óraátállítástól.
A Mávinform tájékoztatása szerint az óraigazítás néhány nemzetközi és belföldi vonatot érint, emiatt a menetrendet nem kell módosítani. Az óraigazítás hajnalán, a kettő és három óra között induló vonatok a kiindulási állomásukon, az úton lévő járatok pedig azon az állomáson térnek át a téli időszámítás szerinti közlekedésre, ahol éppen járnak. Az ország területén két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás: a Bécs-Budapest-Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonat egyik járata Lőkösházán, az ellenkező irányba közlekedő pedig Békéscsabán várakozik a téli időszámítás szerinti indulási idejére. Néhány, az országon áthaladó nemzetközi vonatot a külföldi vasúti hálózaton ér az óraigazítás: a Beograd és a Bononia nemzetközi gyorsvonatokat, a Varsovia EuroCity vonatot, a Metropolt, a Corona nemzetközi gyorsvonatot, a Kálmán Imre, a Wiener Walzer és az Ister EuroNight-okat, a Latorca InterCityt és a Körös IC bukaresti közvetlen kocsijait - közölték.
