A vízügyi igazgatóság nem rendelkezik nádvágó géppel, így ezt a feladatot közbeszerzési eljárás keretében, a nyertes vállalkozókkal végeztetik el. A vállalkozók díja várhatóan hektáronként nettó 60 ezer forint körül alakul majd. Az igazgatóság bruttó 3 millió forintos keretet fordíthat erre a célra.
A Balaton 235 kilométeres partvonalán 1200 hektárnyi nádas található, amelynek egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják. A többit vágásforgó rendszerben lenne célszerű aratni. Az évente "levágandó" mennyiség körülbelül 270 hektár lenne, de a beépítettség miatt sok helyen a nagyüzemi, gépesített vágás nem megoldható, ezért évente 100-120 hektárnyi az a nádmennyiség, ami learatható.
A nádvágást jelentősen befolyásolja az időjárás. Tavaly mindössze egy héten át tudtak dolgozni a nagyobb gépek. A magánszemélyekkel, önkormányzatokkal, egyesületekkel együtt összesen 115 hektárról takarították be a növényt. Ebből mindössze 3 hektárnyi volt a jó minőségű, vagyis haszonnádaratás, a többit vízminőség-védelmi okokból végezték el.
Idén a Zala jobb partjának zagyterén, Balatonederics és Balatongyörök közigazgatási határainál, valamint Szigliget keleti szélén terveznek gépi nádaratást. A vízügyi igazgatósághoz beérkezett kérelmek alapján ebben az évben összesen 90-100 hektárnyi nád learatását tervezik.
A nád vágása február 15-ig engedélyezett, azonban ha a körülmények szükségessé teszik, az illetékes nemzeti park hozzájárulásával ez az időpont február végéig meghosszabbítható.
