Kollár Kálmán kutató, tanár, zeneszerző volt. Mint egy jó gazda, a régiekből újat teremtett. A zene szeretete, amit lelke és szíve egészéből árasztott, kihatott növendékeire. A zene szépségét, amit Isten adott számunkra, könnyen megszerettette tanítványaival.
Nagy Károly atya a tábla felszentelése előtt elmondta, hogy a tábla „hivatása” Kálmán emlékét úgy őrizni, hogy a zeneszerző által játszott dallamok mindenkor eszünkbe jussanak. A tábla avatása és felszentelésére sikertörténetként tekintenek.
Kollár Kálmán, mint egy igazi pedagógus, lámpás volt, aki mindenkinek – kicsinek, felnőttnek egyaránt – mindenkor „világított”. Mindenhol jelen volt, ahol a zene megjelent, akár a karnagypultnál, de még akkor is, mikor régi hangszereket kellett javítani, hiszen ezzel is foglalkozott.
Károly atya köszönetet mondva Istennek felszentelte a Lugossy László szobrászművész által készített emléktáblát.
Porga Gyula polgármester nem tudott jelen lenni a megemlékezésen, de levélben elküldte ünnepi gondolatait, amit a Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság egy tagja olvasott fel.
A polgármester kiemelte, hogy Kollár Kálmán karnagy élete és emléke Veszprém kulturális örökségének része. Hosszú éveken át hirdetni fogja a jövő nemzedékének az elhivatott művész életét e tábla.
Kollár Kálmán 1959-től a Csermák Antal Zeneiskola főállású, majd nyugdíjas tanára volt. A Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaságot 1963-tól 5 évtizeden át vezette, megalapozva ezzel a kórus hírnevét. Hat évig vezette a Liszt Ferenc Kórus mellett a Zirci Bányász Vegyeskart, nyolc évig a Péti Munkás Férfikart, és több mint tíz esztendeig a rendkívüli eredményeket elért Kállai Éva Gimnázium Leánykarát, később vegyes karát. Egyedülálló munkásságát számos díj és kitüntetés fémjelzi. 2009-ben szülőfaluja, Lovászpatona díszpolgárává is választották.
Kollár Kálmán volt kórusának vezérlő szelleme, aki nem csak irányította, de lelkesítette is társait. Személye még ma is áthatja Veszprém város zenei életét, és kórustársai méltán folytatják az utat, melyet ő indított el.
