A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án első fokon bűncselekmény hiányában felmentette a per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. Az ügyben másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban idén február 6-án hatályon kívül helyezte az ítéletet, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan volt a felülbírálatra.
Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy semmilyen formában nem ismeri el büntetőjogi felelősségét a vörösiszapperben, teljesen ártatlannak tartja magát. A volt vezérigazgató kifejezte részvétét az ügy sértettjeinek. "Ha bármit tehettünk volna a tragédia megakadályozásáért, megtettük volna" - mondta.
Véleménye szerint korábban a Veszprémi Törvényszéken, amely az előző eljárásban első fokon felmentette az ügy vádlottjait, "teljes körű és részletes tényfeltárás történt". A vádpontokat felolvasva azt hangsúlyozta, hogy ezek egyes elemei "mára túlhaladottak", azaz szakértői bizonyítás támasztja alá, hogy nem állják meg a helyüket. Példaként említette a lakosság tájékoztatásának hiányát tartalmazó vádpontot, valamint a veszélyes hulladékkezelés vádját, amelyet - közölte - korábban kirendelt szakértők cáfoltak meg. Bakonyi Zoltán kitért arra, hogy a Mal Zrt. tízes tározója, amely a tragédia során tönkrement, csupán egy elem az 50 ezer közül, amely a Mal Zrt. telephelyén működik. Hozzátette, hogy ennyi berendezést folyamatosan megfigyelni és felkészülni a meghibásodásukra nem lehetséges. Közölte: olyan ismereteket kérnek számon a vádlottakon, amelyekkel kapcsolatban a szakemberek is eltérő véleményen vannak, még most, évekkel a tragédia bekövetkezte után is. Példaként említette a baleset kiváltó okát.
A Mal Zrt. gyártási technológiáját, működését ismertetve Bakonyi Zoltán hangsúlyozta, hogy a gyár területén "hatalmas berendezések működnek", amelyekben a dolgozók gondosságának és szakértelmének köszönhetően nem történt baleset. Hozzátette: a diszpécseri informatikai rendszer nem lett volna alkalmassá tehető a katasztrófa előrejelzésére, hiszen a számtalan beérkező jelzés között nehezen lehetett volna megkülönböztetni egy olyan balesetre utaló jelet, amelynek a bekövetkeztére senki sem számított. Kitért arra is, hogy megítélése szerint a vezetők az egyetlen helyes döntést hozták a baleset után, amikor azonnal leállították a gyárat.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása az elsőrendű vádlott meghallgatásával kedden és szerdán folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.
