– A fejlesztések közül az útépítések azok, amik a legtöbb veszprémire hatással vannak. Melyek lesznek azok a jelentősebb útfejlesztések idén, amikről érdemes tudnunk?
– Kivitelezési fázisba ér az északi iparterület infrastrukturális megújítása, ez a Pápai utat a Házgyári úttal összekötő Henger utca felújítását, illetve a belső körgyűrű Pápai utat a Kistó utcával összekötő szakaszának építését jelenti. A munkálatok az első negyedév végén kezdődhetnek meg. Sokkal többen fognak találkozni azonban egy másik építkezéssel: az év első felében elkezdődik a kórház és az OTP előtti csomópontok körforgalmúvá alakítása. Emellett fontos megemlíteni, hogy folytatódik a Petőfi Sándor utca tavaly már megkezdett rekonstrukciója, és több egyéb tervünk is van, amelyekről majd a költségvetés elfogadását követően tudunk bővebben beszámolni.
– Révbe érnek a Modern Város Program bizonyos fejlesztései is: a jelenlegi tervek szerint idén elkezdődhet az uszoda felépítése és a Petőfi Színház rekonstrukciója.
– És ne hagyjuk ki az állatkertet sem: ott már ténylegesen elkezdődött a munka. Az uszoda kivitelezése is hamarosan elindulhat, reményeink szerint február-márciusban átadhatjuk a munkaterületet. A Petőfi Színház tervezőjének kiválasztása folyamatban van, a tervezés időtartama befolyásolja majd, hogy mikor kezdődhet a tényleges építkezés, de valóban úgy készülünk, hogy már a következő évadban a színház rendelkezésére áll a Városi Művelődési Központ egykori épülete, ahová az intézmény a felújítás idejére költözhet. A munkálatok több épületet is érintenek majd a színház főépülete mellett, köztük olyanokat is, amelyek jelenleg nem a város tulajdonában vannak. Ezeket meg kell még vásárolnunk, ami szintén nyújthatja az előkészítés idejét, de az biztos, hogy az első kapavágásra még idén sor kerülhet.
– Mennyire befolyásolja ezeknek a beruházásoknak a költségét az építőipari árak meredek emelkedése? A nem várt áremelés okozott már fejtörést az önkormányzatnak a tervezett óvodaépítések esetében is.
– Több olyan beruházásunk is csúszik, amiket a Területi Operatív Programban pályázat útján próbálunk megvalósítani, és a tervezés során másfél-két évvel ezelőtt az akkori piaci árak alapján állítottuk össze a részletes költségvetést. Az azóta eltelt időben radikálisan megváltoztak az építőipari árak, ami magában foglalja az építőanyag árának emelkedését és a munkabérek növekedését is. Ebben a programban van arra lehetőségünk, hogy átcsoportosítsunk összegeket a fejlesztések között, ahogy az az óvodák esetében történt, míg a Modern Városok Programban ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve már a tervezés során is felkészültünk a piacon tapasztalható folyamatokra.
– Ha már az óvodákról beszélünk: mi a helyzet most a gyulafirátóti és az Egry úti óvodák építésével?
– Új közbeszerzést kell kiírnunk mindkét esetben. Úgy látom, hogy a rátóti óvoda lesz az, amit 2018 első félévében el tudunk kezdeni, hiszen ez zöldmezős beruházás, az építkezés nem befolyásolja az óvoda napi működését a jelenlegi helyén. Az Egry úti óvoda 11 csoportját azonban el kell helyeznünk a város különböző intézményeiben, hiszen a beruházás a jelenlegi épület teljes elbontásával kezdődik majd, hogy egy vadonatúj épület kerüljön a helyére. Még nem tudjuk, hogy pontosan mikor kezdődhet meg a kivitelezés, de mindenképpen ebben az évben ez is meg fog történni.
– Az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány a gazdaság minden más területéről is elmondható. Mekkora problémát okoz ez Veszprémnek?
– Jelentős problémát, nincs olyan vállalkozó Veszprémben – legyen szó kisvállalkozásról vagy a legnagyobb cégekről –, akinek ez ne okozna kihívást. Próbálják ezt a helyzetet a lehetőségeikhez mérten kezelni, a meglévő munkavállalók megtartására és új munkaerő idevonzására is nagyobb figyelmet fordítanak. Az önkormányzat nyitott abban, hogy segítsen, például abban, hogy a megyében rejlő szabad kapacitás utat találjon a megyeszékhelyre, vagy hogy az ország más részéről érkezők számára bővítsük a munkásszállási kapacitást. A nehézségre a piac is reagált, intenzív magánerős lakásépítés indult el, jelentős mennyiségű szabad lakás kerül a piacra.
– 2018 egyik nagy kihívása lesz az Európa Kulturális Fővárosa pályázat, aminek az első fordulós anyaga jelenleg elbírálásra vár. Hogyan értékeli az elmúlt másfél-két év előkészítő munkáját?
– Nagyon izgalmas és eredményes időszak volt ez, sokakat sikerült megnyerni arra, hogy gondolkodjunk a térség jövőjéről. Maga a pályázat nem egy kulturális programfüzet összeállításáról szól, hanem egy közösség- és városfejlesztési programról. Az első körben stratégiai célokat kellett kijelölni; jó volt látni, hogy mennyi innováció, ötlet és figyelem irányult a pályázatra. Az első fordulóról február közepén születik majd döntés, a második körbe továbbjutó városoknak már konkrét projektjavaslatokat kell mélyebben kidolgozni. A rendelkezésre álló hat-nyolc hónap alatt a meglévő partnerekkel jó eséllyel tudunk a végső megmérettetésre is felkészülni.
– Az idei év egyik leghangsúlyosabb közéleti történése lesz a parlamenti választás. Mit vár az előttünk álló két-három, közéleti szempontból nagyon intenzív hónaptól?
– Veszprém mindig a nyugodt közéletéről volt híres, de nyilván egy ilyen időszak kicsit izgalmasabb, feszítettebb a hétköznapoknál. Az elmúlt évek dinamikus fejlődést hoztak Magyarországnak, jól működik a gazdaság, nőnek a fizetések, fejlődik a biztonság. Nagyon bízom benne, hogy a választópolgárok továbbra is támogatják ezt az irányt. Azt gondolom, hogy Ovádi Péter személyében a kormánypárt egy olyan jelöltet talált, aki már bizonyított. Ha újra kormánypárti képviselője lesz Veszprémnek, még sikeresebbek tudunk lenni. Fontos, hogy bizonyos minimumban meg tudjunk állapodni, amiért együtt tudunk küzdeni. A jelenlegi országgyűlési képviselővel az elmúlt három évben nem sikerült olyan ügyet találni, amiben közösen tudtunk volna fellépni – ezt én őszintén sajnálom. Bízom a választók bölcsességében, és ha Pétert támogatják, úgy gondolom, együtt erősebben tudunk tovább dolgozni.
– Polgármesterként milyen célokat tűzött ki a következő évre?
– Több jelentős esemény is vár ránk 2018-ban. Márciusban Veszprém lesz a lengyel-magyar barátság programjainak helyszíne, ahol a lengyel és a magyar köztársasági elnököt is vendégül látjuk egy egyhetes programsorozat keretében. A másik jelentős kihívás, hogy tavaly az ötvenezer fő fölötti települések kategóriájában Veszprém lett Magyarország legvirágosabb települése, és így idén az európai versenyben is megmérettethetjük magunkat, képviselhetjük Magyarországot. A harmadik nagy cél pedig az Európa Kulturális Fővárosa pályázat sikerre vitele lesz. Ez a három dolog azért is fontos, mert érzem a veszprémi közösségben az erőt, hogy ne csak hazai viszonylatban gondolkozzunk, hanem Európának is meg tudjuk mutatni a tehetségünket és szorgalmunkat.
