Mi a gasztroenterológus feladata?
A gasztroenterológia a belgyógyászat egy ága, egy szubdiszciplína, ami a tápcsatorna, az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozik, ami több szervet érint: a nyelőcsövet, gyomrot, vékonybelet, vastagbelet, a májat, az epehólyagot, epeutakat és a hasnyálmirigyet.
Mik a leggyakoribb, a tápcsatornát és az emésztőrendszert érintő betegségek? Milyen panaszokkal érkezik a legtöbb beteg?
Minden szervnek vannak gyakoribb és ritkább betegségei. A nyelőcsőben leggyakoribb a refluxbetegség, amit a gyomorsavnak a nyelőcsőbe való visszafolyása okoz. Legjellegzetesebb tünete az égő jellegű felhasi és szegycsont mögötti fájdalom, de sokszor okoz atípusos tüneteket pl. köhögést vagy akár alvászavart is. A panaszok és a betegség súlyossága között nem mindig szoros az összefüggés. Sokszor találunk enyhe panaszok esetén kiterjedt felmaródásokat a tükrözés során, míg markáns panaszoknál is szabályos a nyelőcső nyálkahártya.
A nyelőcső laphám daganatát is fontos megemlíteni, mert súlyos, nehezen kezelhető betegség és többnyire dohányzó és alkoholt fogyasztó pácienseknél fordul elő. A dohányzás mellőzésével és kulturált alkoholfogyasztással nagy részük megelőzhető lenne.
A gyomor és nyombélfekélyek is jelentős számban fordulnak elő. A korábban szezonálisan ki-kiújuló nyombélfekélyek száma csökkent, mert kiderült, hogy jelentős részüket a Helicobacter pylori nevű baktérium okozza és a baktérium kiirtásával a fekély gyógyítható. Szaporodnak viszont a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek okozta gyomorfekélyek, felmaródások, melyek súlyos gyomorvérzésekhez vezethetnek. Többnyire az idős korosztály szedi ízületi, mozgásszervi fájdalmaira gyakran gyomorvédelem nélkül.
Gyomordaganatot is nap mint nap felfedezünk, ami korai stádiumban műtéttel gyógyítható, előrehaladott állapotban már kedvezőtlen a kimenetel. Fontosnak tartom, hogy 40-45 éves kor felett felhasi fájdalmak esetén történjen gyomortükrözés, mert így időben felfedezhetjük a daganatokat.
Az epekő a köztudatban elég ismert, ha epeköves görcsöt okoz, meg kell operálni. Ha egy kis epekő bekerül az epevezetékbe és elzárja, sárgaságot és hasnyálmirigy- gyulladást okozhat. Az epeúti követ endoszkópos módszerrel szájon át el lehet távolítani.
A májbetegségek közül az alkohol okozta károsodásokat emelném ki, aminek legsúlyosabb stádiuma a májzsugorodás és ennek talaján kialakuló májrák. Egyre gyakoribb az elhízás és a cukorbetegség következtében kialakuló zsírmáj, ami hasonló szövődményekhez vezethet.
A krónikus gyulladásos bélbetegségek, a fekélyes gyulladások sok fiatalt érintenek. Ezeknek is nő a száma. A Crohn betegség az egész tápcsatornát, a colitis ulcerosa a vastagbelet érinti. Különböző súlyosságúak lehetnek, egész életen át tartó gyógyszeres kezelést, időnként műtétet igényelnek. Ha a beteg együttműködik, szedi a gyógyszert, eljár a gondozásra, akkor elég jól karbantartható.
Mennyire lehet szűrni az emésztőrendszer betegségeit?
A vastagbél daganatai is gyakoriak, mindkét nemben a második leggyakoribb halálok. Mivel lassan fejlődnek ki a rákelőző állapotokból, a jóindulatú polypokból, jól szűrhetők. A szűrés azt jelenti, hogy a daganatot korai stádiumban vagy a rákelőző állapotban fedezzük fel a panaszmentes betegnél. A polypokat a tükrözés során el tudjuk távolítani, majd a beteget gondozásba vesszük, és egy meghatározott protokoll szerint kontroll vizsgálatokat végzünk. Így biztosan észrevesszük, ha újabb polypok jelennek meg. A korai stádiumú daganat műtéttel, szükség szerint kiegészítő kemoterápiával meggyógyítható. A szűrés 50 év felett javasolt, ha a családban már előfordult daganat 5 évvel előbb.
Több daganat szűrését bevezették, több területen (emlő, méhnyak) működik a behívásos rendszer, kimennek az értesítők, de sajnos nem mindenki veszi igénybe.
Évek óta próbálja a szakma a vastagbélrák szűrést is megszervezni, de nagy költség és humán erőforrás igénye miatt ez sokáig váratott magára. Az idén talán elindul… A napi munkánkba sajnos nem fér bele, egyelőre kérdés, hogyan fogjuk bonyolítani.
Ezeken kívül melyek most az aktuális problémák, amik Önt legjobban foglalkoztatják?
A legtöbb probléma az emésztőrendszer funkciózavaraival van. A betegek fele ilyen panaszokkal jön: haspuffadás önmagában vagy hígabb székürítéssel vagy székrekedéssel vagy hasi görccsel, ami mögött semmilyen szervi elváltozást nem találunk. Ide tartozik az irritábilis bél szindróma, melynek létrejöttében több tényezőnek lehet szerepe. A genetikai hajlam mellett környezeti és pszichoszociális tényezőknek, melyek hatnak a bél működésére, mozgásaira, a bél baktériumflórájára, immunrendszerére.
Sok beteg a táplálkozásra, különböző tápanyagokra gyanakszik, melyek panaszait okozhatják. Ebben sok igazság van. Vannak bizonyos tápanyag összetevők, melyeket egyes betegek nem tudnak lebontani (pl. laktóz) vagy elfogyasztásuk a vékonybélben gyulladásos reakciót indít (glutén-lisztérzékenység), illetve ismertek allergiát kiváltó élelmiszerek is, de a többségnél nem tudunk egyértelmű étel okozta betegséget igazolni. Valószínűleg az ételek lebontása, feldolgozása, felszívódása szenved zavart az életmód és környezet megváltozása miatt, de ennek pontos mechanizmusa nem ismert és nincs tudományosan igazolt teszt, vizsgálati módszer ennek a kimutatására. A legjobb, ha a beteg étkezési naplót vezet, megpróbálja maga kideríteni, mely ételek fokozzák a panaszait és a gyanúsított ételekből kevesebbet eszik vagy teljesen kiküszöböli őket.
A táplálkozással összefüggő gasztroenterológiai kórképek témából szeretnék egy tudományos ülést szervezni Pápán, ami tehát azt vizsgálná, hogy a táplálkozásnak milyen gasztroenterológiai kórképekben van szerepe.
Egyre többen küzdenek laktózérzékenységgel…
A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia azt jelenti, hogy hiányzik a laktáz enzim a szervezetből. Nem tudja a páciens lebontani a tejben lévő cukrot, a laktózt. A lebontatlan laktóz hasmenést, haspuffadást, hasi görcsöt okozhat A laktáz hiány lehet átmeneti, szekunder, amikor a vékonybél egyéb betegségei következtében alakul ki, lehet veleszületett, ami rendkívül ritka és lehet úgynevezett felnőtt típusú forma. Ilyenkor újszülött és kisgyermekkorban normális a laktáz aktivitás, majd 5 éves kor után fokozatosan csökken. Ez jellemző a föld lakosságának többségére, csak a kaukázusi rasszban marad meg az enzimaktivitás felnőttkorban is. Ennek alapján a laktáz enzim felnőttkori működése tekinthető inkább szokatlannak.
Nem súlyos betegségről van szó, a kezelése is könnyedén megoldható. Vagy kerüli a paciens a laktóz tartalmú ételeket vagy laktóz fogyasztásához laktáz enzimet vesz be.
Miért lett hirtelen mindenki laktózérzékeny? Gondolom, 10-15 évvel ezelőtt ez még nem volt ennyire elterjedt. Van, aki azzal magyarázza, hogy a boltban kapható tej az nem igazi tej, és ez okozza a problémát.
Az ételintolerancia, és ennek részeként a laktóz intolerancia most rendkívül divatba jött. Ebben minden bizonnyal a médiának is szerepe van. Többet hallunk és olvasunk róla, gyakrabban gondol rá az orvos és a beteg is, és nem utolsó sorban az adóvisszatérítés miatt törekszenek a betegek a biztos diagnózisra. A laktóz intoleranciára mint súlyos fogyatékosságra jár törvény szerint az adóvisszatérítés, holott ennél vannak sokkal súlyosabb és a beteg számára „drágább” betegségek, amire nem jár. Sok beteg jelentkezik csak az adóigazolásért a gasztroenterológiai szakrendelésen.
Van különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?
Az allergia immunfolyamat következtében lép fel. Az immunrendszerünk idegenként ismeri fel az elfogyasztott ételt és reakciót indít ellene, mely terjedhet az enyhe csalánkiütéstől egészen egy súlyos vérnyomáseséssel járó anaphylaxiás sokkig. Ételek ritkán okoznak súlyos allergiás tüneteket és inkább a gyermekkorban fordulnak elő. Meg is szűnhetnek, nem mindig tartanak egész életen át. A leggyakrabban allergiát kiváltó ételek a tej, tojás, szója, mogyoró, hal. Az allergia kimutatására léteznek validált, megbízható tesztek, ezzel egyértelműen diagnosztizálható.
Felnőttkorban inkább az ételintoleranciákkal találkozunk, amiket nem kóros immunreakció vált ki. Okozhatja a már korábban említett enzimhiány, a táplálékokban előforduló biogén aminok pl. hisztamin, szerotonin fokozott bevitele, bizonyos fűszerek irritáló hatása, de felmerül az élelmiszer feldolgozás során alkalmazott adalékanyagok szerepe is.
Van köze ezeknek a problémáknak ahhoz, hogy az emberek nem figyelnek a táplálkozásukra, és „gyorsan” esznek? Mennyire ismerik ezt be?
Az életmód az, amin a legnehezebb változtatni. Könnyebb bevenni egy tablettát, mint mozogni naponta legalább fél órát, egészségesen, nyugodtan táplálkozni, lemondani bizonyos élvezeti cikkekről. Általában beismerik az emberek az életmódbeli hibákat, de a hétköznapi, rohanó életük, munkájuk (több műszak, másodállások) mellett nem tudnak ezen változtatni. Erre kellene valami jó módszert kitalálni.
