Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. december 13. Luca
Veszprém
2°C
2024. december 13. Luca
Veszprém
2°C

Lépten-nyomon magyar emlékekre bukkanhatunk Lengyelországban

2018. március 21. 1:44
A magyarokat és a lengyeleket évezredes barátság köti össze: a két nép egymás iránti kölcsönös szeretetére és tiszteletére számos példát hozhatnánk fel a történelemből. De a múlt emlékei nem csak a könyvek lapjain elevenednek meg: északi barátainknál járva rengeteg kézzelfogható nyomra bukkanhatunk.

Az emlékek felkutatásához ugyanakkor a könyvek is jó mankót szolgáltatnak, egész pontosan Kovács István és Mikrovits Miklós Magyar emlékek Lengyelországban című kötete, melynek képanyagából kedden nyílt kiállítás az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. A 2017-es kiadású, egyszerre történelmi útmutatóként és útikönyvként is szolgáló rendhagyó kötet szinte kézen ragadja az olvasót, hogy Lengyelország vajdaságait sorra járva felfedezzük a közös örökséget.

„Ez egy lenyűgöző mű, gyönyörű képekkel, rendkívül pontos és kedves leírásokkal – fogalmazza meg gondolatait Halmayné Badacsonyi Márta pedagógus, a kiállítás megnyitója, akivel a tárlatot megelőzően beszélgettünk. – Számomra az a legszimpatikusabb benne, hogy nem túl részletesen mutatja be a történelmi hátteret, mégis minden fontos információt tartalmaz, térkép jelöli az emlékeket, így egyszerre színes és aktuális, miközben az iskolai oktatás során is használható.”

Bár turistaként valószínűleg Lengyelország déli része, Krakkó és környéke, illetve a Tátra ismertebb számunkra, a magyar örökségek valójában az egész országot behálózzák. „Mindenhol találhatunk valami apróságot, kisvárosokban, az út mentén, legyen szó akár csak egy sírról vagy egy emléktábláról” – mondja Halmayné Badacsonyi Márta.

Halmayné Badacsonyi MártaHalmayné Badacsonyi Márta

Utóbbiak általában egy-egy történelmi eseményhez vagy alakhoz kötődnek: Báthory fejdelem vagy Bem József tábornok mindkét ország számára különleges jelentőséggel bíró személy volt, de Krakkóban járva felfedezhetjük Balassi Bálint emléktábláját is.

Alap van bőven, ami mentén lehetett építkezni, hiszen a két állam is szinte ugyanabban az időben alakult, s Közép-Európában évszázadokon keresztül azokat a területeket foglalták el, ahol a keleti és a nyugati civilizációk kereszteződtek. Már ezek a feltételek és körülmények is befolyásolták és irányították a magyar és lengyel nemzet jövő sorsát, forrásává váltak a két nép láthatatlan, de eltéphetetlen szövedékként jelen lévő barátságának. Voltak időszakok, amikork erős szakítópróbának tették ki ezt a szövetet, de az kiállta a kísérleteket, sőt még erősödött is általuk.

Talán kevésbé ismert tény például, de az 1848-as szabadságharcban sok lengyel fogott fegyvert, majd 1956-ban a két nép kölcsönösen is segítette egymást: az október 23-i budapesti tüntetés a lengyel Október melletti szolidaritási tüntetésként indult, a forradalom idején pedig később több segédszállítmány is érkezett hozzánk Lengyelországból. De volt olyan elképzelés is, hogy a forradalomban elesett szülők árván maradt gyermekeit örökbefogadják a lengyelek – meséli Halmayné Badacsonyi Márta, aki édesanyja révén maga is rendelkezik lengyel gyökerekkel, így nagy rálátása van a témára. „Édesanyám varsói, édesapám veszprémi volt, később itt ismerkedtek meg az egyetemen, majd összeházasodtak, és mi már a testvéreimmel Veszprémben születtünk. Anyukám ugyanakkor végig lengyel állampolgár maradt, a kettős állampolgárságot sem vette fel, és nagyon belénk oltotta a lengyel kultúra, a lengyel emberek iránti szeretetet, amit aztán mi is átadtunk a gyermekeinknek.”

Bár azt mondja, ő nyilvánvalóan elfogult, hiszen a Dózsa iskola tanáraként maga is ápolja és továbbadja a lengyel-magyar barátság örökségét, az iskola pedig testvériskolai kapcsolattal rendelkezik Tarnówban, úgy látja, a barátság tudata a mai fiatalokban is él. „Érezzük és tudjuk, hogy szeretnek minket a lengyelek, és ez persze kölcsönös: ha például az utcán járva meghallják, hogy magyarul beszélgetünk, leszólítják az embert és egy pár kedves szó erejéig elcsevegnek vele. A szláv kultúra miatt persze nem mindenben hasonlítunk, de az kétségtelen, hogy mind a magyarok, mind a lengyelek nagyon vendégszeretők” – válaszolja a pedagógus, amikor a két nép hasonlóságairól kérdezem. Vallja, hogy ezt a szoros kapcsolatot továbbra is ápoljuk, újabb és újabb tartalommal töltsük meg, aminek az odafigyelés a legjobb módja.

S ha már itt tartunk, a barátság jeleire egyébként természetesen nemcsak északi testvéreinknél bukkanhatunk, de idehaza is akad látnivaló. Veszprémben István király és Gizella királyné szobránál emléktábla jelzi a két nép szoros kapcsolatát, a Sopron mellett található Brennbergbányán a templom mellett szintén emléktáblára bukkanhatunk, Budapesten pedig számos templomban továbbra is élénken él a lengyel gondolkodás, a vallás szeretete. Halmayné Badacsonyi Márta szerint a kapcsolat legszebb, kézzelfogható megnyilvánulása viszont Győrben érhető tetten: „két tölgyfát találunk ott, melyek külön törzset és lombot növesztettek, gyökerük azonban a föld mélyén összefonódik. Ugyanazt szívják magukba, jelezve, hogy két test, de egy lélek vagyunk.”

Aki szeretne mélyebben barangolni az emlékek között, megteheti a kiállítás nyomán március 31-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.

Kovács István, a kötetek szerzőjeKovács István, a kötetek szerzője

Akit pedig a történelem egy-egy szelete is érdekel, lapozza fel Kovács István másik kötetét, melyet ugyancsak kedden mutattak be: az Érdek és szeretet - Lengyel visszaemlékezések az 1848–49-es szabadságharcra című könyv 11 lengyel légionista és honvéd visszaemlékezéseit tartalmazza többek között naplóbejegyzésekkel és olyan kevésbé ismert események részleteivel is, mint például 1848 tavaszának galíciai eseményei, az 1849-es nyári hadjárat utolsó, bánsági szakasza és az emigráció első, szerbiai és bulgáriai időszaka. A hadtörténeti kötet kultúrtörténeti kincstár is, hiszen a lengyel szabadságharcosok szemén keresztül láttatja a korabeli településeket, ételeket, szokásokat, valamint a lengyel katonák lelkivilágába is betekintést enged.

Bertalan Melinda
Szalai Csaba
további cikkek
Veszprémbe érkezik a Kaddis – Az Emlékezők Imája című előadás kultúra Veszprémbe érkezik a Kaddis – Az Emlékezők Imája című előadás Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján készült az a kivételes produkció, amelyet a Nobel-díjas író 95. születésnapján, november 9-én láthatott először a közönség a budapesti Kertész Imre Intézetben. A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megalkotott, ingyenesen megtekinthető előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit. A megrendítő erejű előadás a budapesti bemutatót követően november végén országjáró körútra indult, aminek részeként most vasárnap a Veszprlmi Petőfi Színházban lesz megtekinthető. 2024. december 11. 12:55 Nem tűnt el, ott sem volt a gyermek Jézus a Kossuth utcai jászolban kultúra Nem tűnt el, ott sem volt a gyermek Jézus a Kossuth utcai jászolban A közösségi médiában többen hangot adtak felháborodottságuknak, amiért a Kossuth utcai karácsonyi vásárban felállított Betlehemben ugyan Szűz Mária, Szent József, a három napkeleti bölcs és a pásztorok is ott vannak, de a gyermek Jézus nem. Aggodalomra azonban semmi ok, a Megváltó szobrát nem lopták el, csupán egy keresztény szokás miatt várat magára. 2024. december 11. 10:16 Különleges alkotásokat rejt a veszprémi Érseki Palota apró kápolnája várfelújítás Különleges alkotásokat rejt a veszprémi Érseki Palota apró kápolnája 2025-től kiemelt alkalmakon a látogatók is megcsodálhatják a veszprémi Érseki Palota 250 éves kápolnáját, ahová a most zajló restaurálásig csak kevesen nyertek bebocsátást. Az apró kápolna lenyűgöző alkotásokat rejt: Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal mennyezetképén, a ragyogó fényben felfedezhetjük az Atya gondolataként megjelenő kisded Jézust is. 2024. december 10. 16:50 Advent második gyertyáját gyújtották meg Veszprémben advent Advent második gyertyáját gyújtották meg Veszprémben Szombat este a Szent Imre téren hagyományos keretek között meggyújtották az adventi koszorú második gyertyáját. Az esemény fontos része a karácsonyi ünnepkörnek, amely a várakozás, a készülődés és az elcsendesedés időszaka. 2024. december 8. 14:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.