- Fontos a tapasztalatcsere, hogy megosszuk egymással a gondolatainkat, hiszen ahogy a magyar szólás-mondás is állítja, okos ember más kárán tanul, ha pedig bármelyik ország városa képes példamutató módon megoldani egy problémát, azt érdemes eltanulnunk egymástól – fogalmazott Porga Gyula polgármester a konferencián.
Marcin Sokołowski lengyel konzul köszöntőjében arról beszélt, hogy az ezeréves magyar-lengyel barátság ápolása továbbra is fontos feladat, ebben pedig legjobban az alulról szerveződő kezdeményezések tudnak segíteni. A két népet a közös ellenség ellen és a szabadságért vívott harcok is összekötötték egy évezreden át, ma viszont, amikor szerencsére nem kell harcolni ebben az értelemben, ugyanúgy fontos kifejezni egymás iránt a szolidaritásunkat. Ez önöknek köszönhető, azáltal, hogy a fiatalok is megismerhetik egymást és a másik kultúráját, a barátság pedig leginkább ilyen kezdeményezések által tud erősödni, egy „felső beavatkozás” olykor inkább gátolja a kapcsolatok kibontakozását – részletezte a diplomata. Ugyanakkor utóbbi szinten is igyekeznek támogatást nyújtani, ezt szolgálja többek között a szerdán aláírt legfrissebb memorandum és a Felczak alapítvány létrejötte is.
A csütörtöki konferencián a barátság ápolására ezúttal a smart city témakörének megvitatása szolgált, ahol az általánosabb jellegű bemutatáson túl különböző jó gyakorlatokat is megismerhettek a résztvevők.
Marcin Sokolowski
Szemerey Samu, a hazai okos város fejlesztések koordinálásáért felelős Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője például arra hívta fel a figyelmet, hogy az okos városi megoldások és a kulturális fejlesztések mindig egy kézben jártak, s tulajdonképpen egyáltalán nem egy új jelenségről van szó.
A mai városi struktúra alapjai mind a francia szerző, Victor Hugo korában születtek meg: Párizsban például ekkor tették le az első vízvezetékeket, ekkor alakult ki a csatornahálózat, melyek építését az akkor éppen létrejövő fotográfia eszközével dokumentálták is, később pedig idegenforgalmi túrákat indítottak az alagutakba, s Párizs gyakorlatilag így hirdette modernségét.
Ezek a kulturális mintázatok ma is megfigyelhetők, gondoljunk csak arra, hogy a technológiai eszközök egyre szorosabb összekapcsolódása mennyi fiktív, írott vagy mozgóképes történetet szült. De példaként vehetjük a legsikeresebb digitális startupokat is, melyek mind városokban születtek, a kultúra pedig az egyik legfontosabb „összetevőjük”: ilyen a városi felfedezést segítő Pokémon Go, az AirBnb vagy éppen a Spotify, vagy akár említhetnénk hazai szinten a Miutcánk kezdeményezést és az Ivócsap projektet is. Ebből is jól látszik, hogy a kultúrát ez esetben nem szűkebb értelemben, mintegy a művészet szinonimájaként kell venni, hanem inkább arra a módra kell gondolnunk, ahogy az emberek együtt tudnak élni. Az okos város pedig akkor lesz igazán jó, ha mindez összekapcsolódik, a digitális megoldások, az intelligens folyamatok és a városokban élő emberek egy ökoszisztémát alkotnak.
A kulturális alapú városfejlesztés megjelenhet a terek és a szolgáltatások összekapcsolódásában is. Pozsony belvárosában például régóta kihasználatlanul állt a vásárcsarnok, amelyet a városvezetés végül átengedett civil szereplők konzorciumának, hogy okos és nem okos eszközök összehozása révén, különböző nonprofit és for profit jellegű tevékenységeknek adjon helyet. A konzorcium nemcsak felújította a vásárcsarnokot, ahol a piac működtetése mellett különböző megbeszélések is zajlanak ma, de a csarnok előtt található üres téren elindították a város első elektromos autó-kölcsönző hálózatát is. Hasonlóan ötletes megoldás született Eindhovenben is, ahol egy kulturális, kreatív innovációs negyedet alakítottak ki a korábbi elhagyatott épületegyüttesek helyén, melyet a kreatív gazdaság vezérel, és rendkívül népszerű a fiatalok körében.
Szemerey Samu
A tudás átadásának egy következő szintjét jelenti a spanyolországi Zaragoza Center, ahol turistafotók alapján rekonstruálják a kulturális örökség elpusztult emlékeit, melyeket 3D nyomtatással újraélesztenek. Prágában pedig örökbefogadhatóvá tették a fákat, ami a környezetvédelemben segít.
Szemerey szerint mindezek a megoldások jól példázzák a smart city lényegét: az egyén kiteljesedése leginkább közösségben tud megvalósulni, a városok pedig azért felelősek, hogy ennek kereteit biztosítsák.
Ami a jó gyakorlatokat illető, abból szerencsére idehaza is akad. Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere részletesen is beszámolt arról, ők maguk mit tesznek azért, hogy minél élhetőbbé varázsolják a várost. Elképzeléseiket a Modern Városok Program is segíti, melyben külön támogatást kértek a smart city programjukra, de a projekt első fázisaként, a green city (zöld város) megteremtésének részeként már számos ötletet megvalósítottak. Több lakást és a helyi ipari park vállalkozásait például geotermikus hővel fűtik, Veszprémhez hasonlóan pedig létrehoztak egy TiMi nevű hibabejelentő applikációt.
Mivel a városban sajnos egyelőre többször is előfordul szmog, ennek ellensúlyozásaként rendszeresen monitorozzák a levegő minőségét, valamint környezetbarát villamosokat és CNG buszokat helyeztek forgalomba, ami jelentős javulást eredményezett. A közlekedést illetően egyébként számos kezdeményezés elindult már, így például az intelligens forgalomirányítás részeként a lámpás kereszteződésekhez érve a villamosok mindig előnyt élveznek, ezt a rendszert pedig a jövőben szeretnék adaptívvá tenni és a teljes közösségi közlekedéshálózatra kiterjeszteni. Mindemellett tervezik kártyás jegyrendszer bevezetését, okos szemétszállítás kialakítását, a jelenlegi, közbiztonságot szolgáló 350 kamera számát ezerre növelnék és a közlekedésben is bevetnék, a kormány segítségével pedig nemrégiben 17 ezer laptopot osztottak ki a digitális program keretében, amivel párhuzamosan a támogatottak edukációját is megkezdték. Hiszen ahogy arra mindkét előadó felhívta a figyelmet, valódi okos városok addig nem tudnak létrejönni, amíg a városvezetők és a polgárok nem okosak.
