Az éticsigák nem csak túlélőművészek, hanem profik a stressz kezelésében is. Van egy rendkívüli génjük, amely különleges fehérjék előállítását szabályozza anyagcseréjükben. Ezekkel a stresszfehérjékkel felvértezve bármi érheti őket. Egyebek között mérgező nehézfémek, például réz vagy kadmium magas koncentrációit képesek tárolni és méregteleníteni a szervezetükben - magyarázzák innsbrucki zoológusok.
A Leopold Franzens Egyetem zoológiai intézetének kutatója, Reinhard Dallinger és csapata az innsbrucki orvosi egyetem genetikusaival együttműködve tárta fel az éticsiga ellenálló képességének genetikai hátterét.
Annak a génnek, amellyel az éticsiga (Helix pomatia) többek közt a nehézfémekkel szembeni védelmét szervezi meg, tízezer bázispárja van. Az építőelemek ekkora számával az eddig ismert stresszfehérjék közül ez a legnagyobb és legbonyolultabb. A kutatók a Molecular Ecology című szaklapban adták közre felfedezésüket.
A puhatestűeket - amelyek közé a csigák is tartoznak - általában az evolúció markáns példáiként tartják számon. E nagy csoport számos tagja rendelkezik sikeres túlélési stratégiával, és megjelenésük a fejlődésük kezdete óta - mintegy hatszázmillió éve - alig változott. Ezen kívül, mint ahogy az éticsiga ellenálló képessége is mutatja, e hosszú idő alatt számos különböző élőhelyhez alkalmazkodtak.
Az éticsiga Magyarországon és további európai országokban is védett. Puha növényi részekkel táplálkozik, de megeszi más, jóval gyakoribb csigafajok petéit is, ezért hasznos állatként tartják számon. Korábban ínyencfalatnak számított, ezért a kihalás szélére sodródott.
