"Független, szabad, demokratikus Magyarország. Három egyszerű szó, mégis ezek együtt jelentik mindazt, ami szeretett hazánkat, Magyarországot jellemzi és benne minket magyarokat ma, 2018-ban. Elég csupán az egyik fogalmat eltörölni, ha nincs függetlenség, nincs szabadság, ha nem demokratikus az ország, nem lehet szabad…" - kezdte beszédét Ovádi a település hagyományos ünnepségén, felidézve, a 62 éve lezajlott, de még ma is emlékeinkben élő forradalom idején is épp ezek forogtak veszélyben.
Amikor 1956-ban szabadságharcosaink felkeltek a kommunista elnyomás ellen, első és legfontosabb követelésük a szabadság és a nemzeti függetlenség volt. Ezeket azonban nem csak Magyarországnak akarták kiharcolni: az egész szovjet birodalmat, és a világ hatalmi tömbökre való felosztását kérdőjelezte meg a forradalom, hiszen a fiatalok azzal vonultak a Bem szoborhoz október 23-án, hogy a lengyel munkások felkelése mellett tüntessenek. Ez az eszme hajtotta a budapestieket, a veszprémiket és a hajmáskérieket is.
"Ebben pedig mindig benne csengett a szabadság eszme teljes értelme: a szabad véleménynyilvánítás, a lelkiismereti és vallásszabadság és az oktatás szabadsága. Részleteikben sokszínűek voltak a forradalmárok követelései, mégis a legalapvetőbb emberi jogokra vonatkoztak, amelyek 1848-ban, vagy 1956-ban lényegében ugyanazt jelentették, amit ma is jelentenek. S talán ők nem is voltak tudatában tetteik jelentőségének, azzal, hogy szembeszálltak a korszak legveszedelmesebb handseregével, üzentek a világ összes elnyomásban élő népének, hogy nincs az a helyzet, amikor hagyjuk, hogy alapvető emberi jogainkat sárba tiporják, és ehhez elvárják, hogy tisztelegjünk is" - hangsúlyozta a képviselő.
Ovádi Péter szerint egy nemzetre tekinthetünk úgy is, mint egy saját személyiséggel bíró emberre, akinek a béke, a szomszédokkal való szeretetteljes együttműködés alapvető igénye, cserébe viszont elvárja a tiszteletet, és hogy senki ne kérdőjelezze meg önálló döntéseit. Ez az elv 60 éve is érvényes volt, és ma is. Ezért küzdöttünk, s küzdünk ma is - csak épp tárgyalóasztalok mellett.
Érdemes azonban észben tartani: 1956 emberibb életet és megfelelő munkalehetőségeket megfogalmazó követeléseinek és eszméinek legfontosabb tulajdonsága az egész nemzetet átfogó egység volt. Mi pedig hálásak lehetünk, hogy ma egy olyan országban élhetünk, amely alapjait 1956-ban vívták ki - zárta gondolatait a képviselő.
Az ünnepségen a Vadgesztenye Nyugdíjas Népdalkör és a Hajmáskéri Gábor Áron Általános Iskola tanulói működtek közre, majd a képviselő a polgármesterrel együtt elhelyezte az emlékezés koszorúit a Hősi emlékműnél.
