Egy koncert előtt mikor nyugszol meg igazán? Amikor már készen van a beállás, vagy amikor megérkezel a helyszínre?
Nem szoktam idegeskedni, de azért azt nem szeretem, amikor úgy esünk be, hogy rögtön mehetünk is a színpadra. Koncert előtt kell egy kis idő, hogy az adott helyet otthonosnak tudjuk érzékelni.
Alig tíz nap van az évből, és a maival együtt még három koncertetek lesz az idén. Nem sok ez?
Tulajdonképpen az a jó, ha sok van, ez az év pedig különösen jól sikerült: ha jól tudom, száz környékén volt a koncertek száma. Voltak éveim, amikor egyszerre jóval több kötelezettségem volt, hiszen a Kispál és a Borz, a Kiscsillag, a Lackfi-féle vers megzenésítés, néha a Csík Zenekar és a Budapest Bár koncertjei is jelen voltak. Most azért nincsen ennyi minden, de a koncert azt jelenti, pezseg az élet.
Magyarországon azért kényelmesebb helyzetben vannak a zenészek, mint mondjuk egy angol-szász zenekar tagjai, akiknek egy turné alatt több ezer kilométert kell megtenni, turistáskodni nyilván nem marad idejük, minden nap koncerteznek. Ráadásul próbára teszi a családjukat és az emberi kapcsolataikat. Ehhez képest a mi életünk jóval kényelmesebb, nyilván, ha Amerikába mennénk turnézni, jobban meg kellene gondolni, hogy mi kerül a bőröndbe.
Ezek szerint a Te esetedben nem teszi próbára a családot ez az életforma? A feleséged, Földes Eszter színésznő, márpedig az a szakma is elég feszes tempót igényel…
Egyeztetetés kérdése. Ha van körülöttünk segítség, márpedig van – mert a nagylányom vigyáz most is a fél éves kisfiunkra, Álmosra –, akkor azért megoldható. Most a feleségemnek éppen premier időszaka van a színházban, így elég sokat voltam én a gyerekkel, illetve nyáron is én vigyáztam rá többet, mivel Eszter elég hamar visszament dolgozni a szülés után. Azzal is szerencsénk van, hogy Álmos nagyon jó csecsemő, egyáltalán nem teszi próbára az idegrendszerünket. Míg ő aludt, nekem volt időm dalokat írni, így tudtam befejezni a szólólemezemet.
Február elsején mutatod be második szóló lemezedet, Tűzijáték délben címmel. Mesélsz róla?
Mivel szólólemez, adja magát, hogy elég személyes hangvételű dalokból áll. Tulajdonképpen a lemez nagy részét el lehetne énekelni egy szál gitáron, de ettől függetlenül lesz benne rendes hangszerelés is, viszont kifejezetten az akusztikus gitár és az ének kettőse dominál. A szöveg is elég személyes hangvételű, előkerülnek generációs témák, amikor az ember számot vet a saját idejével… Még jó, hogy vannak lemezeink, mert így tudom a negyven éves Lovasit mihez kötni. Másképp nagyon összefolyna…
Ha jól értem, sokkal inkább a témák miatt, mintsem a hangszerelés végett lesz ez most szóló lemez…
Igen. Ezek már régóta készülő dalok. Az első szólólemezem, a Bandi a hegyről óta tulajdonképpen készültem én újabb szólóra, hiszen annak is van egy sajátos hangulata. Annak idején az első szólólemezem is úgy született, hogy voltak olyan dalaim, amelyekből a csapat nem akart zenekari dalokat. Nekem viszont tetszettek. Most a gyerekem születése adta a végső lökést az új lemezhez.
A korábbiakhoz képest a munkamódszer is változik: úgy fog készülni a hangfelvétel, ahogy a komolyzenei hangfelvételeknél is, vagyis egyszerre játszik mindenki.
Egyfajta belső metrum van, tehát nem hallani a mérőt, nem lesz benne a megszokott popzenei lüktetés, hanem inkább az én játékmodorom adja meg a tempót, sokszor szándékosan lassítom, gyorsítom.
Olyan, mintha egy pillanatot rögzítenénk a hangfelvétellel. Ezen kívül – nem szeretném felrúgni a hangszerelési törvényeket, de – a megszokott hangokat kicseréljük valami másra. Meguntam az elektronikus hangmintákat.
Koncertszínházi előadásotok is van, ami annak a jele, hogy mindig tudtok újítani…
Egykor a popzenének sajátos tulajdonsága volt az újítás. Ma viszont sokkal inkább az az elvárás, hogy írj egy slágert, majd még másik négy ugyanolyat. Engem inkább az új utak érdekelnek, ahol még nem jártam.
Év vége felé közeledünk. Szoktál újévi fogadalmat tenni?
Én nem a januárhoz kötöm az elhatározásaimat. Ahhoz már túl öreg vagyok, hogy ne ismerjem magam annyira, hogy amit az ember ilyenkor megfogad, azt úgysem tudja betartani. De már egy ideje elhatároztam, hogy kicsivel többet kellene mozogni.
