2022. december 3.
//
Ferenc névnap

Bár télen nem fagyott be a tó, ennek nincs hatása a vízminőségre

2019. június 6. 17:37
mti
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete beszámolót közölt arról, hogy milyen a Balaton ökológiai állapota az idei meleg tél után. A tájékoztatásból egyebek mellet kiderül: bár télen nem fagyott be a Balaton, ennek nincs kimutatható hatása a tavaszi-nyári vízminőségre.

A Balatoni Limnológiai Intézet közlése szerint az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá vált, hogy télen nem fagyott be a tó, pedig a jéggel fedett Balatonban sajátos környezeti körülmények alakulnak ki: a szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkópikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius fokos vízben. A közlemény szerint "szerencsére ennek az állapotnak az elmaradása nincs kimutatható hatással a tó tavaszi-nyári vízminőségére".

Mint részletezik, a Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkópikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása az úgynevezett eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket. A vízgyűjtőterületen végrehajtott nagyberuházások (harmadik fokozatú szennyvíztisztítás, szennyvíz kivezetés a vízgyűjtőről, tározóépítések) meghozták a kívánt eredményt, ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás. Így volt ez május elején is, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill koncentráció 8-10 mikrogramm literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm literenként. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kisméretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.

A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a Kis-Balaton tározórendszer területéről a zalavízzel bemosódó, a vízi és mocsári növényzet által termelt sárgásbarna oldott szerves (humin) anyagok határozzák meg alapvetően, ezért enyhén barna színű itt a víz. Méréseik alapján ezeken a területeken ezek az anyagok kétszer-háromszor annyi fényt nyelnek el mint a lebegő mikroszkópikus algák. Ez az állapot azonban a jelenség mértékét tekintve nem jelent az emberi vízhasználatokra károsító hatást - olvasható a beszámolóban.

A vízparton sétálók számára a parti kövek élőbevonata jelzi egyértelműen és látványosan a tavasz beköszöntét. A hullámok által locsolt parti köveken vörösmoszatok szakállszerű bevonata jelenik meg. Ez a fonalas vörösmoszat (Bangia atropurpurea) a tiszta víz egyértelmű indikátora nem tűri az állandó vízborítást. Ez az alga korábban jóval elterjedtebb volt hazánkban azáltal, hogy a működő vízimalmok kerekein megvalósult az a számára ideális állapot, hogy közel egyidejűleg vízben is volt és levegővel is érintkezett.

Tájékoztatnak arról is, hogy a múlt évhez hasonlóan 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amire a makrovegetáció (magasabbrendű növényzet) egyértelműen reagált. Voltak területek, ahol a nádas 2-3 métert is visszavonult, volt, ahol meggyérült. Sajnos volt több olyan terület is, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet. Mindazonáltal a meleg tél és tavasz következtében a nádasok hamarabb kezdték el a vegetációs szezont: míg a Balaton déli partján helyenként már március végén, addig a tó egészét figyelembe véve már április első napjaiban tömegesen jelentek meg az első hajtások. Hasonlóképpen a meleg télnek köszönhetően az áttelelő süllőhínárból jelentősen nagyobb biomassza figyelhető meg a Balatonban.

A halfaunával kapcsolatban megjegyzik, hogy egy tihanyi kövezésen is megfigyeltek balin ívást március végén (nem köztudott, hogy a tóban is képes ívni ez a faj). Húsvétkor pedig elkezdtek ívni a dévérek is, amit megzavart a viharos időjárás, de nyugodtabb körülmények között aztán folytatódott az ívás.

A tájékoztatóból az is kiderül, egy újabb idegenhonos faj is megjelent a Balatonban. Az intézet munkatársai a kis testméretű Theodoxus fluviatilis csiga terjedését folyamatosan monitorozzák a tóban. Az új faj nagyobb köveken már százas-ezres nagyságrendben is látható - olvasható a Balatoni Limnológiai Intézet szerdai közleményében.

vehir.hu

További cikkek

Nőtt az utasok száma az idei balatoni hajózási szezonban
Nőtt az utasok száma az idei balatoni hajózási szezonban
A hétvégén zárult, 176. balatoni hajózási szezonban több mint kétmillióan utaztak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) járatain, nőtt az utasok száma a menetrendi hajókon és a kompon is tavaly óta - közölte az állami többségi tulajdonban lévő társaság hétfőn az MTI-vel.
Megújult bringaút várja a kerékpárosokat a Balaton északi partján
Megújult bringaút várja a kerékpárosokat a Balaton északi partján
A 204 kilométeres Balatoni Bringakör több mint a fele újult meg a közelmúltban, amelyekhez kapcsolódóan számos szolgáltatással várják a kerékpárral túrázókat.
Európai szintű kerékpáros központot adtak át Balatonfüreden
Európai szintű kerékpáros központot adtak át Balatonfüreden
BalatonBike365 Port néven olyan új kerékpáros központot adtak át szombaton Balatonfüreden, amely európai szintű szolgáltatásokkal várja a páratlan balatoni tájakat bringával felfedezni kívánó turistákat.
MÁV-Start: 29 százalékkal többen utaztak a főszezonban a Balatonhoz 2021-hez képest
MÁV-Start: 29 százalékkal többen utaztak a főszezonban a Balatonhoz 2021-hez képest
A balatoni főszezonban az előző évinél 29 százalékkal többen utaztak vonattal a tóhoz, és az utasok száma a járvány előtti utolsó év, 2019 adatát is megahaladta mintegy 32 százalékkal - közölte a MÁV-Start Zrt. pénteken.
Átadták a fővárost a Balatonnal összekötő bicikliút Székesfehérvár-Balatonakarattya közti szakaszát
Átadták a fővárost a Balatonnal összekötő bicikliút Székesfehérvár-Balatonakarattya közti szakaszát
Átadták a fővárost a Balatonnal összekötő bicikliút legújabb, Székesfehérvár és Balatonakarattya közti szakaszát, így Budapesttől egészen a Balaton partjáig el lehet jutni kerékpárral a több mint száz kilométer hosszú útszakaszon - közölte pénteki balatonakarattyai sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára.