„Egy magába visszatérő szalag, mely a végtelenségig csavarható, tekerhető, alakítható és azt is szimbolizálja. A möbius formája behálózza Haász Katalin alkotóterének falait”- írják a festőről egy korábbi interjúban.
Haász Katalin 1998-ban festett először Möbius képet, ami azóta is központi témája. A szombat délután óta a veszprémi Vass-Gyűjteményben megnyílt Pillanatok műve című kiállításon bemutatott festmények ezen szalagon alapuló vonalrendszer használatával jöttek létre.
A möbius-szalag
A Möbius-szalag kétdimenziós felület, aminek különlegessége, hogy csak egyetlen oldala és egyetlen éle van. Felfedezője August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász.
A szalagot könnyen elkészíthetjük egy papírcsíkból, ha végeit összeragasztjuk úgy, hogy az egyiket 180°-kal elfordítjuk. Az egyoldalúságról úgy győződhetünk meg, ha egy ceruzával hosszirányban a közepén csíkot húzunk, visszajutunk oda, ahonnan elindultunk, bejárva az eredeti fizikai szalag mindkét oldalát.
További érdekesség, hogy ha kettévágjuk az imént említett vonal mentén, egy, az eredeti szalagnál kétszer hosszabb (fele olyan széles), immár kétoldalú felületet kapunk. Ha még egyszer hasonló módon körbevágjuk, akkor két egymásba fonódó szalag lesz az eredmény. Ha három részre vágjuk, akkor két egymásba fonódó szalagot kapunk: az egyik újra Möbius-szalag, a másik egy kétszer olyan hosszú szalag, ami kétszer csavart (Wikipédia).
Ahogy a festő fogalmaz egy művéről, 2008-ban egy napórát készített, melynek árnyékvetője volt a szalag. Óránként egy körvonalat készített úgy, hogy a szalag vetületének széleit rajzolta le, tehát az árnyék, mint tónus töltötte ki a körvonalat. A fény beesési szöge az árnyékvonalak geometriai rendszerét adja ki. A rendszer azóta bővül és a szalagnak folyamatosan átalakul a szerepe. A 15 alkotásból álló most bemutatott sorozat a ponttal, mint a pillanattal és a párhuzamos vonallal, mint tér-idő szelettel foglalkozik.
"Az időbeli távolodás a térbeli távolodással akkor van szinkronban, ha például utazunk.
Utóbbi években több utazásban volt részem, és ez a távolodás – tér és idő szinkronitásának megélése – új élmény volt számomra, ami hasonló a festéshez. Képeimben ezeket a pillanatokat rögzítem. Az idő végességét és végtelenségét is csak ennek relációjában érzékelhetjük. Kiemelt pillanatsorozatok a képek"-mondja.
-Tiszta értékrendek mentén elrendezett vetületek elevenednek meg a festő alkotásaiban. A képeket nézve a tágasság és a tér, a közelítés és távolítás érzése jelenhet meg bennünk. A falakon egy végtelenül megélt őszinte személyességet láthatunk, aminél per pillanat nem lehet elképzelni önazonosabb és őszintébb festészetet- mutatta be a kiálltást a szombati megnyitón Aknai Katalin művészettörténész.
Hegyeshalmi László (igazgató, Művészetek Háza) úgy fogalmazott, ünnepelni jöttünk a kreatív szellemet és művészetet. -Második kiállításmegnyitónak is felfogható, hogy az épületbe lépve a Vass László Gyűjteménynek átrendezett kiállításával találkozhatunk, ami már a nyolcadik olyan állandó kiállítás, ami közösen Vass Lászlóval kialakított koncepció mentén született meg-mondta.
Hegyeshalmi László a kiállításmegnyitón. Mögötte Aknai Katalin és a festőművész, Haász Katalin
Haász Katalin Pillanatok műve című kiállítás 2020. február 29-ig. tekinthető meg a Modern Képtár - Vass László Gyűjtemény galériájában.
