2020. augusztus 9. // Emőd névnap

Évszázadokig január hatodikán ünnepelték a karácsonyt

2019. december 24. 22:41
hirado.hu
Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának meghatározásához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re.

A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház pedig január 7-én ünnepli. A kereszténységnek a húsvét mellett ez a második legnagyobb, legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

A karácsony szó eredete

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysius Exiguus apát által az ötödik században kiszámított időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A magyar karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a két karácsony kifejezés is: a nagykarácsony december 25., karácsony napja, a kiskarácsony pedig újév napja, január 1-je.

Kezdetben többféle időponthoz kötötték Jézus születését

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, de a Julián-naptár késése miatt ez a Gergely-naptár szerint január 7-re esik. A korban népszerű Mithrász-kultuszban is a téli napforduló idején ünnepelték a Napisten születésnapját, a sötétség feletti győzelmét, ami alkalmat teremtett a kereszténység számára a pogány ünnep ellensúlyozására, illetve új eszmeiséggel való megtöltésére.

A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise

Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, amelyen régen virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa december 25-én, karácsony napján, délben a vatikáni bazilika központi erkélyéről Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a földkerekségre.

Karácsony ikonográfiája

Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területről terjedt el, a magyar karácsonyfák ma már elmaradhatatlan dísze, a szaloncukor csak a 19. század elején jelent meg hazánkban. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás.

vehir.hu

További cikkek

Megyénkben is átlépte a 100-at a megbetegedések száma
Megyénkben is átlépte a 100-at a megbetegedések száma
Vasárnapra újabb 43 embernél mutatták ki a koronavírus megbetegedést Magyarországon, Veszprém megyében pedig 11 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a vírus kirobbanása óta 108 ilyen esetről tudunk. Jó hír, hogy nincs újabb elhunyt.
30 évig voltak a vendégeink az atomtöltetek Veszprém mellett
30 évig voltak a vendégeink az atomtöltetek Veszprém mellett
A helyiek csak Kis-Moszkvának nevezték, valójában a ma is ismert legpusztítóbb erejű fegyvereket tárolták Veszprém tőszomszédságában az erdő mélyén a szocialista rendszerben. Így voltunk stratégiailag fontos pont és célpont egyszerre.
Pollenhelyzet - Kezdődik a parlagfűszezon
Pollenhelyzet - Kezdődik a parlagfűszezon
Kezdődik a parlagfűszezon - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szombaton a Facebook-oldalán.
Megnyitották a balatonfüredi borheteket
Megnyitották a balatonfüredi borheteket
Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.
A veszprémi sellőlány nem a hangjával csábít
A veszprémi sellőlány nem a hangjával csábít
Ariel, Ficánka, Sebastian – bizonyára ismerősen csengnek a nevek. Esetünkben azonban nem a Kis Hableányról, hanem egy igaz történetről lesz szó. A veszprémi születésű Eszes Fanni ugyanis az első magyar sellőlány, aki nem mellesleg már világversenyen is képviselte hazánkat.
2020. augusztus 9. // Emőd névnap