Csinál Magad! házi módszer: Ennek az alapja, hogy a szemetet válogatva, szelektíven gyűjtsük. Lehetőség szerint az organikus szemetet komposztáljuk, de mindenképp válogassuk ki. Így válik a szemeteskukából nyersanyagtároló. A rugalmas és merev csomagolásokat is külön gyűjtsük.
A rugalmasakat akár házilag vasalóval is össze lehet olvasztani és a fantáziánk, kreativitásunk alapján használjuk fel (akár táskát, terítőt csinálhatunk belőle). A merev csomagolású műanyagok is sok mindenre felhasználhatók, formázni őket nehezebb, de etetőnek, cserépnek, szerszámtartónak tökéletesek. A maradék szemetet a „Minden egyéb” tárolóba tegyük. Kreativitás alapján lehet felhasználni őket.
A továbbhasznosításnak is vannak korlátjai. Nem minden fajta hulladékot lehet otthon hasznosítani, illetve van, amit nem is lehet (használt pelenka, cigarettacsikk).
A műanyag a 20. században jelent meg, az első műanyag újrahasznosítási kísérletek a ’80-as években kezdődtek meg. Az USA-ban az összes műanyag 5%-a megy át újrahasznosítási folyamaton.
Minden egyes műanyag fajta újrahasznosítható, a legnagyobb probléma a szétválogatás. Minél többféle műanyagot keverünk össze, annál alacsonyabb minőségű keveréket kapunk. Pl.: mobiltelefon tucatnyi féle műanyagot tartalmaz, samponos flakon kupakja másmilyen műanyag, mint a tubus.
A legfőbb probléma, hogy a hulladék a szemetesben vegyeshulladék halmazt képez, ezzel behatárolódik annak a lehetősége, hogy bármit is tegyünk vele a temetésen vagy égetésen kívül. Ezért kiemelten fontos a szétválogatás.
A válogatási eljárás nem kényelmi folyamat, azonban a benne rejlő lehetőségek kifizetődők, környezeti, gazdasági vonatkozásban. Az első lépcsőfoka a válogatásban a háztartáson belül történik. (Amint már említettem, az organikus hulladék, a műanyag, az üveg, papír, egyéb stb.) A válogatást megkönnyíti a tudatos vásárlás, mivel így kevesebb egyszerhasználatos szemét keletkezik.
A mai világot a gazdasági érdekek mozgatják. A tudatos hulladékkezelés időigényes, azonban minden egy lépésével pénzt spórolhatunk. A szükségtelen árucikkeket mellőzve pénzt spórolunk meg, a csomagolt és feldolgozott élelmiszerek drágábbak, mint a friss áruk, a tartós cikkek kezdetben drágábbak, de hosszabb az élettartamuk, mint az eldobható termékeknek. A házilag komposztált organikus hulladék helyettesíti az újonnan vásárolt virágföldet. Ha nem szeretnénk, vagy nem tudunk házilag továbbhasznosítani, akkor keressünk olyan szolgáltatókat, akik segítenek ebben.
Számos vállalat ösztönözni próbálja lakosságot a környezettudatosságra. Pl.: a Recyclebank azzal motiválja a polgárokat az újrahasznosításra, hogy pontokkal jutalmazza őket, melyeket utalványokra, kuponokra lehet beváltani.
A tudatos hulladékkezelés egy folyamat, amely az egyén szintjén kezdődik, azon belül is a fogyasztói döntésekkel. A jelen fogyasztási szokásokat átértékelve át kell térni a tudatos vásárlási pályára és a vásárlást, mint szenvedélyt átértékelni. Tisztába kell lenni azzal, hogy a vásárolt termék milyen végtermékké alakul át, hogyan lehet újrahasznosítani, továbbhasznosítani vagy újrafelhasználni.
Az eddig leírtak alapján, kiemelkedően fontos szerepe van annak, hogy mit vásárolunk. Minden egyes termék megvásárlásával visszajelzést, támogatást küldünk a gyártóknak, hogy ebből a termékből még kereslet van. Akkor, ha áttérünk a tudatos vásárlásra és leszámolunk az eldobható, olcsó termékek vásárlásával, a gyártókat arra kényszerítjük, hogy átértékeljék a termékeik előállítási és szükségleti metódusait.
A tudatos hulladékkezelés, a vásárlás, a szelektív hulladékgyűjtés, a felhasználási és hasznosítási folyamatok nem csak gazdasági szempontból teszik fenntarthatóvá a világunkat, hanem környezeti szempontból is.
Lengyel László
