Az újság lapszámának tematikájához igazodva a bemutató helyszínéül a Vár utcában található Hősök kapuja szolgált, ami jelenleg a Laczkó Dezső Múzeum kortárs üvegművészeti gyűjteményének kiállítóhelye.
A jó kritikának ereje van – kezdte meg beszédét Brányi Mária alpolgármester, aki elmesélte, a Séd egykori lapszámában valaki megfogalmazott egy igencsak jó kritikát egy szobor elhelyezésével kapcsolatban. A kritika elolvasása után a városvezetés úgy döntött, foglalkozik az üggyel. Az alpolgármester egyébként is rendszeres olvasója a lapnak, mint mondta, az újság igazi minőségi lap, amely friss és naprakész.
Géczi János író, a folyóirat szerkesztője elsőként a szerzőknek köszönte meg munkájukat, hiszen az elmúlt félévben a pandémia eseménytelenebb időszakában is kitartottak. Most viszont egyszerre három lapot foghatnak kezükben az érdeklődők, hiszen egy időben jelenhettek meg, de a kisebb „szabálytalanság” ellenére is rendkívül színes irományok születtek.
Márkusné Vörös Hajnalka Otthonok című írásában betekintést nyújt a Cholnoky család múltjába, méghozzá földrajzi megközelítésből. De ezzel az írással még nem merítette ki a harmadik lapszám a Cholnokyék témakörét, hiszen a Cholnoky Jenő-emlékévhez kapcsolódva számos írás született a családról különböző megközelítésekből.
Igazi csemege - szintén a harmadik lapszámban - Palágyi Sylvia régész írása A balácai jeneszterhez címmel, amelyben nem csupán térben - a Veszprém melletti Balácára kalauzolja az olvasókat -, de időben is utazásra invitálja az érdeklődőket. Szintén folytatódik a jeneszter mediterrán cserjéről szóló értekezés, méghozzá Strenner József munkájában.
Az összművészetek zenei ága sem maradhatott el, a negyedik lapszámban Nyakas Krisztián ír a Presszókerti Pál utcai Fiúk koncertről. Egy egészen új műről, Can Togay Átmeneti ember című kötetéről is kritika született, Éltető Erzsébet tollából.
A tárhely ezzel nem fogyott ki, a Séd folyóiratokat már a terjesztési pontokon "várják" olvasóikat.
