Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Mol együttműködésében kilenc városban indult kutatómunka a koronavírus kimutatására a kommunális szennyvizekből idén májusban.
A külföldön már bevált módszer hasznos eszköze a fertőzés megjelenésének, visszatérésének jelzésére a helyi terjedés korai szakaszában. A kommunális szennyvizek vizsgálatával egy-egy közösség koronavírus-fertőzésének mértékét is meg lehet becsülni. A májusban indult öthónapos kutatási projekt során kéthetente vizsgálták a szennyvizeket Ajkán, Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsen, Szegeden és Veszprémben.
A Vehir.hu a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató- Fejlesztő Központ Víztechnológiai Kutatócsoport vezetőjét, Galambos Ildikót és Oláhné Horváth Borbála kutatót kérdezte.
Milyen módszerrel dolgozott a kutatócsoport? Ez mennyire bizonyult megbízhatónak?
Főként, de nem kizárólag különböző szennyvíztelepek belépő pontjain vett pontmintákat dolgozunk fel. A mintavétel kidolgozása a Pannon Egyetem Bio-, Környezet- Vegyészmérnöki Intézetének és a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központnak a munkája. A nukleinsav koncentrálására centrifugáláson, kisózáson és adszorpción alapuló módszert alkalmazunk, ami más vírusok esetén bizonyítottan érzékeny és megbízható módszer. A kutatás kezdetén nem volt elérhető standard módszer SARS-CoV-2 örökítőanyagának koncentrálására, így a fent említett eljárást laboratóriumunkban adaptáltuk és szintén ellenőriztük megbízhatóságát, ahol kiemelkedően érzékenynek bizonyult (illeszkedés: 99,8%).
Mindezt velünk párhuzamosan több kutatócsoport is megerősítette, azonban egyéb eljárások is alkalmasnak bizonyultak. A SARS-CoV-2 RNS mennyiségi kimutatása a humán mintákból való vizsgálattal hasonló módon, RT-qPCR módszerrel történik. Koncentrált mintáink esetén az álpozitív eredmények elkerülése érdekében több gént is tesztelnek a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Nemzeti Virológiai Laboratórium munkatársai a Pannon Egyetemmel konzorciumi együttműködésben.
Fotó: MTI/Varga György
A kutatás tavasszal kezdődött, és október végén már le is zárult. Milyen főbb megállapításokat lehet tenni a kutatással kapcsolatban? Milyen tapasztalatokat szereztek?
A kutatás eredetileg vállalt időtartama valóban lezárult, azonban a járvány második hulláma miatt vizsgálatainkat nem hagytuk abba, mivel igazán ezekben a hónapokban van lehetőség különböző helyszíneken a koronavírus jelenlétének és terjedésének monitorozására. Egyik fontos megállapításunk, hogy az álalunk használt szennyvíz alapú epidemiológiai módszer érzékeny, azonban sajátos tulajdonságai, mint a hígulás, vagy a nyári magas környezeti hőmérséklet miatt egészen alacsony fertőzöttséget nem képes kimutatni. Ugyanakkor, a kellően alacsony kimutatási határ felett
megbízható, a humán mintázáshoz viszonyítva 4-5 napos előrejelző képességét igazoltuk.
Továbbá egy településen belül, térinformatikai hálózat modellezéssel meghatározott részek fertőzöttségének alakulása is nyomon követhető.
Hogyan tudta a kutatás segíteni a vírus elleni védekezést?
Alapvetően döntéstámogatásra alkalmas az általunk gyűjtött információ, rövidtávú előrejező képessége miatt, mivel székletből, így kommunális szennyvízből hamarabb kimutatható a koronavírus jelenléte egy közösségben, mint egyedi humán, felső vagy alsó légúti mintákból. Valamint a tüneteket még/vagy egyáltalán nem produkáló fertőzötteket is vizsgálja az általunk használt megközelítésmód. Azt lehet megbecsülni a vizsgálat ismétlésével, hogy két vagy több mintavétel közt nagyságrendileg miként változik a fertőzöttek száma az adott szennyvíztelephez tartozó lakosság esetén.
Mennyien dolgoztak a projektben?
A mintázott szennyvíztelepek közreműködése elengedhetetlen a mintavételek során. Azonban aránylag sok ember munkája köthető a projekthez a konzorciumi partnerek részéről is, mivel nem csak a laborokban dolgozó néhány kollégára van szükség, hanem állandó feladatot jelent például a heti rendszerű jelentési kötelezettség, vagy a mintavételek, szállítások szervezése.
Miben vette ki részét a Pannon Egyetem?
A Pannon Egyetem Bio-, Környezet- Vegyészmérnöki Intézete a mintavételi protokoll és egy térinformatikai hálózat modell megalkotásában vesz részt, míg a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ Víztechnológiai kutatócsoportja a mintavételi protokoll mellett a nukleinsav koncentrálást végzi, továbbá a projekt irányítása a partnerekkel együttműködve szintén Nagykanizsáról történik. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Nemzeti Virológiai Laboratóriuma végezte a koronavírus örökítőanyagának mennyiségi kimutatását.
Megjósolható-e bármi a kutatásból?
Az általunk végzett szennyvíz alapú vizsgálatok bizonyítottan alkalmasak rövidtávú előrejelzésre, így az utolsó mintavételtől 3-5 nappal későbbre vetíthetünk előre változásokat a járvány terjedésével kapcsolatban. Ennek megfelelően hosszabb távon történő következtetésre nincs módunk.
Ugyanakkor tágabb értelemben véve „megjósolható”, hogy egy általános járványügyi korai előrejelző rendszernek szennyvíz alapú epidemiológiai megközelítéssel, mint döntéstámogató eszköznek, lehet és van létjogosultsága országunkban, aminek egy lehetséges metodikáját teszteltük és sikerrel alkalmaztuk.
