A projektek ezúttal is a „Veszprém az Élhető Város” nevű, 24 civil szervezetet, vállalkozást és a közszférában működő szereplőt tömörítő akciócsoport által összeállított stratégiák mentén kiírt nyertes pályázatok részei – mondta el szerdán sajtótájékoztatón Brányi Mária, az akciócsoport elnöke. Mindegyik pályázat a helyi örökség, termékek, gasztronómia és egyéb hagyományok bemutatására fókuszál, a helyi identitást és a közösséghez tartozást, a városrészi és városrészek közötti kapcsolatokat igyekszik megerősíteni.
A várostörténet kevésbé ismert arcai
A három sikeres pályázat közül az első a Veszprém Megyei Honismereti Egyesületé, akik Én is veszprémi vagyok című projektjükben részben olyan tematikus várostörténeti sétákat indítanak elsősorban a fiatalok számára, amelyek Veszprém kevésbé közismert személyiségeinek életútját mutatják be, lokalizálva, helyszínhez kötve az ő tevékenységüket. „A séták júliusban indulnak, általában vasárnap délutánonként, és szó lesz például Veszprém Árpád-kori emlékhelyeiről, valamint a gályarab prédikátorokról is. Emellett olyan kevésbé ismert veszprémi helyeket is mutatunk, amelyek ezáltal beépülnek a fiatalok mentális térképébe” – árulta el Márkusné Vörös Hajnalka, az egyesület elnöke.
A sétákhoz kötődően egy hiánypótló meséskönyvet is szeretnének kiadni, amely egy veszprémi fiú történetein keresztül mutatja be a 20. század elejének veszprémi társadalmát, sokszínűségét, tereit. Az egyesület életében egyébként nem ez az első ilyen kiadvány, korábban hasonló tematika mentén jelent már meg négy kötet.
Az álmok, amik előrébb vitték Veszprémet
A helyi, személyesebb történeteket kívánja feltárni a 17 éve működő A Közösségi Kommunikációért Egyesület is A Veszprém-álom című filmjük forgatásával. Az új szemléletű városfilmben például helytörténészekkel, levéltárosokkal, muzeológusokkal együttműködve veszik végig, hogyan alakult Veszprém élete a honfoglalástól kezdve egészen napjainkig.
Őrsi Ágnestől, az egyesület tagjától megtudtuk, a 9 millió forintos uniós támogatással megvalósuló, 2×25 perces alkotás nem hagyományos városfilm: az alkotók a filmben Veszprém történetét különböző korszakokra bontják, s így mutatják meg, mikor milyen álmok vitték előre a település lakóinak életét, kikhez fűződnek a változásuk, egy-egy adott személy álma nyomán hogyan módosult a város képe, lélekszáma, kiterjedése.
A várhatóan jövő tavasz közepére-végére elkészülő filmet műsorára tűzi majd a Veszprém Televízió, valamint középiskolásokban, nyugdíjasklubokban szerveznek vetítéseket. Emellett egy új honlap is készül, ahol a film, valamint annak háttérmunkálatai, illetve az egyesület korábbi alkotásai is megtekinthetők lesznek.
Ferenczy Gábor, a Pro Veszprém Kft. ügyvezetője kiemelte, bár a projektek látszólag csak történelmi oldaláról vizsgálják a várost, valójában geológiai, kulturális, művészeti és geográfiai értékeket is bemutatnak, amelyek még inkább erősíthetik a helyi identitást.
Közösségi értékek feltárása régi hagyományok felelevenítésével
Brányi Mária szerint csak azok az értékek jutnak el a jövő generációjához, amelyeket továbbörökítünk nekik. A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör régóta dolgozik azon, hogy a régi hagyományokat életben tartsa és ezáltal közösséget is építsen. Heiter Sándor elnök szerint számos civil szervezettel szerveztek már közös programot, többek között a Civil Házzal is, de szerinte és Varga Endre, a Civil Ház vezetője szerint is van még mit fejleszteni.
Erre ad most lehetőséget a MeneTrend Fejlesztő Közhasznú Egyesülettel közös Közösségi értékek feltárása és bemutatása Veszprémben projektjük. Hudi Zsuzsa, a projekt szakmai vezetője elmondta, legfőbb céljuk, hogy fokozzák a veszprémi helyi közösségek részvételét, megerősítsék a helyi civil szervezeteket és összegyűjtsék a helyi társadalom értékeit.
Ehhez négy városrészt vonnak be a projektbe – azokat, ahol jelenleg a legaktívabbak a civil szervezetek: a Jeruzsálemhegyen (Jeruzsálemhegyi Baráti Kör), a Dózsavárosban (Dózsavárosi Baráti Kör), a Cserhát lakótelepen (Veszprémi Cserhát Társaskör), valamint Gyulafirátóton (Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület).
A közösségek közötti kapcsolat erősítéseként négy alkalommal tartanak majd szomszédolást: ezeken az eseményeken az egyes városrészek helyi közösségei készíthetik el saját ételspecialitásaikat, majd miközben a házigazdák vendégül látják a többi városrész közösségeit, a régi értékeket, hagyományokat is felelevenítik. Emellett összesen nyolc alkalommal, minden helyen kétszer tartanak fórumot, ahol a városrészek értékeit térképezik fel, melynek értékeit az egyesület honlapján teszik majd közzé. A projekt zárásaként pedig decemberben pódiumbeszélgetésre és civil nap pótlására hívják az érdeklődőket, a nap végén pedig bállal készülnek.
Hudi Zsuzsa hozzátette, bíznak benne, hogy a projekt következtében sikerül megújítani a közösségek életét és akár új tagokkal gyarapítani a közösségeket, valamint a fiatalok helyben maradását is ösztönzik.
