A tavaly kitört koronavírus-járvány miatt hozta a Kormány azt az intézkedést, hogy akik sikeresen elvégezték a felsőfokú tanulmányaikat, de a kötelezően előírt nyelvvizsgával még rendelkeznek a diploma átvételéhez, azok mentesülnek ettől a követelménytől. A rendeletet aztán meghosszabbították, a mostani utolsó határidő 2021. augusztus 31.
A mentesség bevezetését az indokolta, hogy a járvány elleni korlátozások a nyelviskolákat és a nyelvvizsga-központokat sem kerülték el, így ezek bezárásával a gyakorlati lehetősége is megszűnt annak, hogy valaki részt vegyen egy felkészítő tanfolyamon, majd nyelvvizsgázzon.
Mostanra ezeket az intézkedéseket feloldották, viszont a nyelviskolákba nem tódultak vissza a diákok hirtelen. Ezt Véh Balázs, a veszprémi KATEDRA nyelviskola ügyvezetője is megerősítette portálunknak. Az idén 25 éves intézményben az angol, német, olasz, spanyol, francia, orosz és magyar, mint idegen nyelv a legkeresettebb kurzusok, de az ügyvezető elmondása szerint lényegében bármilyen nyelvi igényt ki tudnak elégíteni szükség esetén. Mégis, drasztikus visszaesést mutat a nyelvvizsgázók száma, ez pedig elsősorban az amnesztiának tudható be.
Megkérdeztük Véh Balázst arról is, hogy milyen egyéb motivációk játszanak szerepet abban, amikor valaki beiratkozik egy nyelvkurzusra.
A diplomaszerzés feltételének teljesítésén kívül a felvételihez való pontszerzés, a munkahelyi kötelezettségek, esetleg a bérpótlék a legjellemzőbb okok, tájékoztatott.
Fontos üzenete van annak is, hogy kik azok a diákok, mely társadalmi és munkaerő-piaci csoportokból érkeznek az érdeklődők a nyelvkurzusokra. A KATEDRA nyelviskolában a már említett végzős középiskolásokon és egyetemistákon kívül meghatározó a fiatal munkavállalók száma is, akiket sok esetben a munkahelyük iskolázza be, hogy bővüljön az idegennyelv ismeretük.
Tehát a nyelvvizsga megléte nem csupán adminisztrációs követelmény a diplomához, újabban egyre több munkáltató valós tudást vár el a papír mögé. Ezáltal pedig, hogy sokan az amnesztia lehetőségével élve e tudás nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra diplomásként, felveti az eshetőségét annak, hogy hátrányba fognak kerülni a versenyhelyzetben egy-egy pozíció megszerzéséért, de ez csak a következő hónapok munkaerő-piaci jelentéseiből látszik majd.
A nyelvvizsgázás története Magyarországon
Rigó utcai nyelvvizsgák
Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK), közismert néven a „Rigó utca” 1967-ben kezdte el működését Budapesten. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem felügyelete alatt álló intézmény volt az első és akkoriban egyetlen az országban.
Az ITK elsődleges feladata az oktatás volt. Öt nyelvből szerezhetett nyelvvizsgát 5591 leérettségizett tanuló. Ez a tendencia az évek folyamán nőtt, míg 1997-ben már 52 nyelv állt rendelkezésre 104 000 tanulónak, derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A 90-es évek elejétől figyelhető meg jelentős emelkedés, amikor bevezették a nyelvvizsgapótlékot.
Ahogy a jelentkezettek száma fokozatosan nőtt megkezdődött a regionális terjeszkedés is. Az 1980-as évektől kezdve nemcsak a Rigó utcában lehetett nyelvvizsga bizonyítványt szerezni, hanem több nagyobb városban is, elsősorban a nagyobb egyetemeken és TIT-központokban.
Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által 2000 januárjától fogva nem állami, hanem államilag elismert vizsgákat csinálhattak. Ekkor az Origó nyelvvizsgarendszerében angol, német, spanyol, olasz, svéd, dán és még sok más nyelvből szerezhettek bizonyítványt.
Vizsgázás napjainkban
Az akkreditált vizsgahely-hálózat jelentősen kibővült. Minden megyében több típust lehet igénybe venni. Több szempont szerint lehet kiválasztani a legkézenfekvőbb módot. Lehet egy- vagy kétnyelvű, komplex, vagy csak írásbeli, vagy szóbeli. Ezek alapján jelenleg 24 akkreditált nyelvvizsgarendszer elérhető Magyarországon.
Az Oktatási Hivatal statisztikái alapján a legnépszerűbb nyelv az angol, ezt követi a német, francia, spanyol, olasz, eszperantó, cigány (lovári) és az orosz. A 2020-as évben több, mint 86 ezer ember vizsgázott le a 34 nyelv valamelyikéből. Ez az adat a koronavírus-járvány miatt romlott az előző évekhez képest (2019-ben 124 566). Az elmúlt évtizedben a résztvevők száma mindig 100 ezer felett volt és 2011-ben volt a legmagasabb 166 067-tel.
A kormány 2018-ban bevezette a sikeres vizsgák díjának visszatérítését, amit egyre többen vesznek igénybe. A legmagasabb számban a 14 és 19 éves korosztály vizsgázik, leginkább angol és német nyelvből. Érdekes, hogy az eszperantó és lovári a felnőttek körében kiemelkedően népszerű.
Felvételi eljárás
A legaktívabb korosztály a középiskolákba járó diákok, hiszen a felvételi eljárásban plusz pontot jelent a bizonyítvány megszerzése. A 2020-as időszakban kötelezővé akarták tenni, de erre nem került sor, a visszavonás fő oka az volt, hogy a Nemzeti Alaptanterv nem nyelvvizsgára, hanem érettségire és felsőoktatásra készíti fel a diákokat. A jelenlegi felvételi rendszerben nyelvtudásért maximum 40 pont jár, akkor is, ha két B2-es bizonyítványt szerezett a tanuló, ami csak 28 pontot ér. Az emelt szintű érettségi már évek óta államilag elismert középszintű nyelvvizsgát ad, ami megegyezik egy nyelviskolában kiállított bizonyítvánnyal.
A diploma megszerzéséhez bizonyos szakokon szükség van rá, akár közép- vagy felsőfokon. A legtöbb alapszak elvégzéséhez szükség van egy B2-es típusú bizonyítványra. A mesterdiploma megszerzéséhez legtöbbször a gazdasági és üzleti karok szakmai nyelvvizsgát írnak elő. Ezek elsősorban olyan szókincset adnak, amelyeket a jövőben hasznosítani tudnak munkájuk során.
