2023. május 30.
//
Zsanett, Janka névnap

“Az Ég nem nézhette, hogy kezem tovább már a prédát tehesse”

A Milfajt Ferkó bakonyi betyár kihallgatási jegyzőkönyvében és az ellene hozott ítéletben foglaltakról tartott előadást Nagy Balázs Vince, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa pénteken, a Veszprémi Szemle legújabb számának bemutatóján.

Milfajt Ferkó 1807-ben született Dabronyban egy juhászházban. Kenyerét előbb urasági inasként kereste, majd erőszakkal katonának vinnék, ahonnan megszökött és csavargónak állt. Többször elítélték fegyveres rablásért, amikor kétéves börtönbüntetését töltötte, megszökött és csatlakozott Sobri Jóskához. Írástudóként gyorsan emelkedett a ranglétrán, mígnem Sobri alvezérévé nőtte ki magát. 1836 októberében azonban saját bandát gründolt, akikkel december 8-án kirabolták a napóleoni háborúban századosi címet szerzett Hunkár Antal szolgagyőrpusztai kastélyát. Hunkár köztiszteletben álló személy volt, akit a császár is nagyra tartott – nem csoda hát, hogy az őt ért támadás után hajtóvadászatot indítottak a betyárok ellen. Milfajték a rablás után megszállták és kifosztották a majki csárdát, ahol mulatozás közben összevesztek, és egy véletlenül elsült fegyver lábon lőtte a bandavezért. Milfajt vérteskethelyi törvénybírónál keresett menedéket, ahol december 13-án elfogták a pandúrok. 

Milfajt Ferkó díszes öltözetében (Bucher Ferenc képe, 1836)Milfajt Ferkó díszes öltözetében (Bucher Ferenc képe, 1836)

A sebesült betyárt előbb Kisbérre majd Bakonyszombathelyre szállították, innen december 21-én érkezett meg Veszprémbe, ahol a Vármegyeház fogházában (a várbörtönben) még aznap ki is hallgatták. A kihallgatás során 13 kérdést tettek fel neki, az erről készült jegyzőkönyvet a Veszprém Megyei Levéltárban őrzik. 

A jegyzőkönyv szerint Milfajt Ferkó részletesen elmondta, merre járt, korábban mivel vádolták meg, hogyan szökött meg többször is, az elkövetett rablások ügyében azonban ártatlannak vallotta magát – mint mondta, a felsoroltak közül némelyikről még nem is hallott. Arra a kérdésre, hogy rendes munkája nem lévén miből élt, azt mondta, a pásztorok önként segítették őt és társait, nem alkalmaztak ellenük erőszakot – Nagy Balázs Vince szerint ebben lehet némi igazság, a pásztorok ugyanis valóban gyakran segítették és bujtatták a betyárokat.

Nagy Balázs Vince főlevéltárosNagy Balázs Vince főlevéltáros

Még ha étellel és szállással meg is kínálták őket a pásztorok, ez nem magyarázta meg azt, honnan szerezték a fegyvereiket és a díszes, drága szűrjeiket. Ezzel kapcsolatban Milfajt azt vallotta, hogy legtöbb ruhadarabjához csere útján jutott hozzá, de cifra gatyáját például készpénzért vette. Ami a fegyvereket illeti, a puskaport erdőkerülőktől, vadászoktól kapták, a golyókat pedig ők maguk öntötték kanalakból. 

Szembesítették azzal a mendemondával is, hogy Sobri meg ő álruhában, papnak öltözve Veszprém városában is raboltak, de ezt Milfajt költeménynek minősítette, aminek hírét hallották ugyan, de sem ő, sem Sobri ilyesmit nem tett.

Milfajt Ferkó ügyében három nappal később, december 24-én reggel nyolckor hirdetett ítéletet a statáriális bíróság, melyben szökevény rabnak, rabló és csavargó gonosztevők fővezérének nevezték. Az ítéletben emlékeztetnek, hogy már 1831-ben is elítélték fegyveres rablásért, az ítélet után újabb rablásokat követett el, börtönbüntetéséből megszökött. Az ítélet felsorolja bizonyított tetteit, rablásait, melyekért a bíróság kötél általi halálra ítélte, és három órán belül fel is akasztották a Vármegyeház udvarán. 

Háromnapos veszprémi raboskodása idejéről több érdekes hagyaték maradt az utókorra: Bucher Ferenc veszprémi festő egész alakos litográfiát készített róla, amely a bíróság által is gyanúsnak vélt díszes ruházatában ábrázolja a bandavezért. Fennmaradt egy vers is, amit Ferkó fél órával a kivégzése előtt írt – ezt az időt Kopácsy József főbíró kegyelemből biztosította neki. 

Milfajt Ferkó peréről és még számos helytörténeti témáról részletesebben a Veszprémi Szemle legújabb számában olvashatnak.

 

Munkacsoport dolgozik a monográfián

Létrehoztak egy munkacsoportot a veszprémi monográfia összeállítására, melynek vezetésére Solymosi László akadémikust kérték fel – jelentette be Porga Gyula polgármester pénteken, a Veszprémi Szemle bemutatóján. 

A munkacsoport – a városi intézmények és a Szemle szerkesztőinek közreműködésével – összeállított egy ütemtervet. A monográfia összeállítására elsősorban a Veszprémben ismert, helytörténettel foglalkozó szakembereket kérik fel, a helyben kevésbé kutatott időszakok és témakörök feldolgozására azonban külső szakembereket is felkérnek. 

A polgármester emellett egy másik, a helytörténeti kutatók számára örvendetes hírt is megosztott: 25 millió forint értékben fejlesztették a levéltár eszközállományát a dokumentumok digitalizációjának felgyorsítása érdekében. 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila

További cikkek

Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.
A veszprémi kulturális folyóiratok mutatkoztak be a Cserháti Könyvszalon rendezvényén
A veszprémi kulturális folyóiratok mutatkoztak be a Cserháti Könyvszalon rendezvényén
Hétfő délután a Kölcsey Ferenc Könyvesboltban beszélgettek a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület és a könyvesbolt közösen szervezett Cserháti Könyvszalon rendezvény-sorozatának vendégei.
Megjelent a Veszprémi Szemle 66. száma
Megjelent a Veszprémi Szemle 66. száma
Péntek délután mutatták be a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei év harmadik számát, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy termében.
Mit lehetne kezdeni a belvárosi prérivel?
Mit lehetne kezdeni a belvárosi prérivel?
A Balaton bútorgyár egykori területe évek óta üresen áll a belvárosban. Az önkormányzat rövid távon parkolóként és rendezvényhelyszínként használná a 2023-as ünnepi évben, az ezt követő időszak fejlesztési tervei pedig még formálódnak. 2020-ban Szabó Bence akkori végzős építész hallgató diplomamunkájában felvázolt egy koncepciót.