Kálomista Gábor sohasem arról volt híres, hogy véka alá rejti véleményét, épp ellenkezőleg, a producer már számos vitát, véleményharcot indított el azzal, hogy nyíltan kimondja azt, amit gondol, legyen szó a hazai filmgyártás aktuális helyzetéről, vagy akár mélyebb társadalmi kérdésekről. Ezt pedig nem csak a külvilág mondja róla, saját maga is elismeri, hogy ami a szívén, az a száján.
Mindezt csütörtök este Veszprémben a Hangvillában is tanusította, amikor a Polgári szalon meghívására érkezett a Királynék városába, abba a városba, amelyhez ezer szállal kötődik és úgy érkezik ide, mintha hazajönne. A beszélgetőpartnere Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője volt, akivel nem csupán a sok vitát kiváltó Elkxrtuk című filmről beszélgettek, hanem felidézték Kálomista Gábor élettörténetét is, hogyan lett egy mezőgazdaságot kitanuló fiúból az ország egyik legmeghatározóbb producere.
Kálomista Gábor és Ovádi Péter
Ugyanis Kálomista Gábor még a rendszerváltás éveiben frissen megszerzett mezőgazdasági diplomájával Kővágóörsön dolgozott ebben a szektorban, ahol megismerkedett a kor több nagy nevű színészével, rendezőjével is. A mezőgazdaságból aztán hamar átnyergelt a TV-s iparágba, először a Duna TV-nél dolgozott, majd belevágott saját filmek elkészítésébe.
Legelső játékfilmje a Zimmer Feri volt, majd ezt követte a 6:3, avagy játszd újra Tutti! később a Valami Amerika, Kaméleon legújabban pedig az Elkxrtuk. Mégis a veszprémiek szempontjából van egy film, ami különösen fontos Kálomista Gábor életművéből, ez pedig nem más, mint a Szíven szúrt ország.
A 2009-es Marian Cozma-gyilkosság utáni eseményeket feldolgozó dokumentumfilm idején a producer egyben az akkor MKB Veszprém KC néven ismert kézilabdaklub társelnöke is volt, és mint szurkolók százezreit, úgy őt is mérhetetlenül megrázta a tragédia. Kálomista Gábor úgy beszélt erről az időszakról és a Szíven szúrt országról, mint az a film, ami több esetben rámutatott olyan dolgokra, amelyeket akkor teljesen másképp képzeltünk.
Ilyen volt az a momentum, amikor a meggyilkolt Cozma édesapja megérkezett Magyarországra, ekkor a közhangulat olyan volt, hogy elég lett volna egy szikra és emberek ezrei indulnak el revansot venni Enyingre, a kézilabdázó gyilkosának otthonához. Petre Cozma – Marian Cozma édesapja - azonban a gyászában is nyugalomra intett mindenkit. De ugyanígy a bukaresti temetés előtt is sokan azt gondolták, hogy a magyar delegációt megdobálják majd, ehelyett tapssal köszöntötték őket, amikor leszálltak a buszról.
Kálomista Gábor Veszprémben töltött éveit persze nem csak ez a tragédia jellemzi. A klub az ő irányítása egy rendkívül rossz anyagi helyzetből lett ismét Európa élcsapata, mivel akkor azt az utat választották, hogy megszorítások és játékosok eladása helyett előre tekintenek. Ekkor igazolták le Nagy Lászlót is, vele együtt pedig több európai sztárjátékos is érkezett a klubhoz. Ekkoriban négyszer jutott be a Final4-ba a Veszprém, ahol kétszer ezüstérmes, egyszer pedig bronzérmes lesz. A veszprémi szempotból szomorú 2016-os döntőről - ahol a Veszprém 9 gólos előnyből sem tudta megnyerni a kupát – azt mondta, máig nem érti, hogy mi okozta az összeomlást és azóta sem nézte vissza azt a mérkőzést.
Visszatérve a filmezéshez, 2021 egyik legtöbb vitát kiváltó alkotása az Elkxrtuk volt, ami a 2006-os Őszödi beszédet és az annak nyilvánosságra kerülése után kialakult zavargásokat dolgozza fel. Kálomista Gábor a Polgári szalon előadásán elmondta, az ötlet, hogy foglalkozzanak ezzel az időszakkal nem tőle, hanem feleségétől származik. Az Elkxrtukat sokan nem tudják elhelyezni műfaji szempontból sem, ami szintén a viták melegágya Magyarországon, pedig egy létező és külföldön jól ismert műfaj, a politikai krimi képviselője.
Mint mondta, külföldön nem számít tabutémának, ha 5, vagy 10 évvel ezelőtti politikai és társadalmi történeteket visznek filmvászonra, itthon viszont 16 év távlatából is a baloldalon a hallgatás és a feledés kultúrája a meghatározó 2006-tal kapcsolatban.
Kitért arra is, hogy miért döntöttek úgy, hogy külföldi, jelen esetben a brit Keith English rendezheti a filmet. Mint mondta, ha magyar rendező kezébe adták volna a forgatókönyvet, őt biztos, hogy valamilyen módon érzelmi szálak fűzték volna az akkori eseményekhez, így viszont kvázi egy külső, objektív szemlélődő rendezte meg a filmet.
A forgatásokról elmondta, több esetben a legkülönfélébb módon próbálta a főváros vezetése akadályozni a munkájukat. Többször előfordult, hogy a forgatási helyszínek mellett pont akkor kezdtek el ütvefúróval dolgozni, ezzel is megzavarva a munkájukat. De hackertámadásról is beszélt, ami már az utómunkák idején érte a szervereiket, emiatt az utolsó simításokat már egy bérelt lakásban végezték el a filmen, amit senkinek nem mutattak meg a hivatalos bemutató előtt.
Részlet az Elkxrtuk c. filmből, a két főszereplő, Bánovits Vivianne és Mózes András
Apropó bemutató, Kálomista Gábor elmondta azt is, sokáig szándékosan semmit nem árultak el a készülő filmről, habár a szakma már jól tudta, hogy készülnek egy ilyen alkotással, ezzel pedig kisebb pánikot okoztak a baloldalon már akkor is, amikor még semmi nem derült ki a film részleteiről.
Az első hivatalos nyilatkozatukat csak 2021. május 26-án tették meg, pont azon a napon, amikor Balatonőszödön 15 évvel azelőtt elhangzott Gyurcsány Ferenc legendássá vált hazugságbeszéde. Ekkor már alig két nap volt csak hátra a forgatásból. Ezután pedig szeptember 17-én jelenetették be, hogy hamarosan bemutatják a kész alkotást, itt is jól időzítve, az Őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulóján.
Kálomista Gábor felidézte, a bemutatóról szóló közleményüket nem a hagyományos módon juttatták el a sajtóorgánumokhoz, hanem minden szerkesztőségbe, köztük számos baloldali portálhoz egy motoros futár vitte el azt az adathordozót, amin szerepelt a nyilatkozatuk. Mivel a szerkesztőségek egytől egyig azt gondolták, hogy egy kivételes, exkluzív információt kaptak, kiemelt hírként kezelték a filmbemutatót, ezzel pedig Kálomistáék elérték, hogy pár óra alatt a baloldali sajtó is az Elkxrtuk bemutatójával legyen tele.
A bemutatót követően mégsem ment zökkenőmentesen a film mozikban való sugárzása. Több mozilánc, köztük a Budapest Film és a Cinema City is először nem akarta műsorra tűzni az alkotást. Amikor mégis felkerült a kínálatba, akkor Kálomosta szerint a baloldali aktivisták szervezett akciója gátolta, hogy többen láthassák. Mint mondta, ezerszámra foglalták be szervezetten a mozihelyeket az Elkxrtukra, viszont nem vették át a jegyeket, ezzel pedig megfosztották az érdeklődőket, hogy megnézhessék a filmet. Kálomosta elmondta, a mozik sem igyekeztek ezt a problémát megoldani, sőt hivatalosan, ha a filmvetítés előtt fél órával valaki nem veszi át a foglalt jegyét, akkor azokat a helyeket újra elérhetővá kellene tenniük. Az Elkxrtuk esetében ez a vetítés előtt csupán 5 perccel történt meg. Közel 60 ezer ilyen jegy veszett el a rendszerben állítólag.
Ezektől az esetektől függetlenül az Elkxrtuk így is hatalmas sikereket ért el, főleg a vidéki mozikban voltak teltházas vetítések, már ahol hagyták levetíteni. Itt egy közeli példát hozott Kálomista, konkrétan a tapolcai mozi esetét, ahol kijelentették, hogy kifejezetten tartalmi okokra hivatkozva tagadják meg a vítítést. A producer szavai szerint ez már a szinte a fasiszta megoldásokat idézi.
A számos személyét ért támadás mellett – amelyeket ő saját elmondása szerint vállal és felveszi a kesztyűt a bírálóival szemben – megdöbbentette viszont, hogy a filmben játszó színészek milyen attrocitásoknak voltak kitéve, holott ők csak végezték a munkájukat, azaz eljátszottak egy szerepet. Kálomista szerint a balliberális művészvilág véleménydiktatúrát folytat, aki pedig nem áll be a sorba közéjük, azt kirekesztik, megfenyegetik. Éppen ezért arra az elhatározásra jutottak a színészekkel, hogy ők pár hónapig ignorálják a közösségi médiát, nem olvasnak kommenteket, nem folynak bele vitákba a gyűlölködőkkel.
A producer konklúzióként azt vonta le, hogy az Elkxrtuk egy olyan témát hozott ismét a felszínre, amit a hazai balliberális kör tudatosan temetett el hosszú évek alatt, a 2006-os eseményekben központi szerepet játszó Gyurcsány Ferenc karakteréről próbálták eltávolítani az Őszödi beszédben elhangzottakat és megteremteni egy fiatalos, laza politikus képét. Az Elkxrtukkal viszont megrepesztették a feledés szarkofágját, amit felépítettek köré.
A filmet egyébként várhatóan márciusban a TV2 is bemutatja majd, illetve tárgyalnak streaming-szolgáltatókkal is, hogy felkerüljön azok kínálatába is.
