A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. "Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk" politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve - fogalmazott.
Úgy vélte, máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben "nálunk itt áll teljes fényében" ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak - tette hozzá A magyar kultúra napján tartott ünnepségen.
Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban - igaz, holtversenyben - az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, "de jött a nemzeti alkotmányos fordulat", és sikerült visszakapaszkodni az élre - mondta.
Hozzáfűzte:
a magyarok önképének fontos része, hogy "mi kultúrnemzet vagyunk".
Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.
Úgy látja, a japán tervező alkotta térben "mi, magyarok otthon érezzük magunkat", talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat - vélekedett -, hogy ez az épület "nem akarja megerőszakolni a környezetét", inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, "és ez a magyar szemnek szép", ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.
A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy "miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében", és nem véletlen, hogy "a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga". Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, "a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk" - hangsúlyozta.
Közölte:
a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő.
"Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk", de "ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el", és inkább "áprilisban húzzuk el a nótájukat" - mondta.
A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, "amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet" - vélekedett.
Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet "kiejti őket az emlékezetéből".
Budapest, 2022. január 22. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy "a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát" - mondta.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. "Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, gender politika vagy gyermekvédelem" - sorolta.
Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. "
Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani", tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is"
- jelentette ki.
Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel "ebben a bábeli zűrzavarban". Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene - ideértve a magyar zenét is - alkalmas, akkor ez éppen az - mondta a kormányfő.
