A Kinizsi-vár Magyarország egyik közkedvelt turisztikai attrakciója Nagyvázsonyban, amelynek rekonstrukciós fejlesztésével a műemlék történelmileg hiteles képe állt helyre. A program keretében egyszerre történt meg a műemléki értékek megőrzése és korhű bemutatása. Mindezt a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramból finanszírozták „A nagyvázsonyi Kinizsi-vár turisztikai célú fejlesztése” (GINOP-7.1.1-15-2017-00031) elnevezésű projekt keretében. Az összesen 1.608.566.548 forintos forrást 100%-ig EU költségvetési támogatásból finanszírozták.
A hétfői sajtónyilvános bejáráson Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár már idén nyáron kinyit a látogatók előtt, jelenleg a kiállítóterek berendezésein és a kiállítási tárgyakon, interaktív megoldásokon dolgoznak, viszont a vár felújított udvarát a tervek szerint már húsvétkor megnyitják a látogatók előtt.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos ismertette a Kinizsi-vár történetének fontosabb állomásait, amely a 14. és 15. század fordulópontján indult, amikor a Vezsenyi-család felépítette az akkor még csak az udvarház méretű épületet. Ennek helyén emeltette 1463–64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belsővárral azonos. A vár egyik leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál volt, akinek 1473-ban a király adományozta oda az erősséget. Ő átépítette és kibővítette a várat. Feltehetően ekkor készült el a téglalap alaprajzú, ekkor még csak ötszintes lakótorony, és ekkor készült el a nyugati szárny második emelete.
Az évszázadok alatt a Kinizsi-vár végvári szerepet is betöltött, de volt Bocskai István, Bethlen Gábor, majd Thököly Imre kezén is. Az erősség a Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadi jelentőségét, az új tulajdonos, a gróf Zichy család uradalmi börtönként és gazdasági célokra használta az egyre jobban leromló állapotú épületet. A romeltakarító és helyreállító munkák 1954-ben indultak meg, ekkor költözött ki a lakótoronyból utolsó lakója. A régészeti feltárások 1955 és 1960 között folytak, a műemléki helyreállítás – amely döntően a meglévő falak konzerválását jelentette – ezzel párhuzamosan zajlott. A Nemzeti Várprogram keretében 2018-tól régészeti, művészettörténeti és falkutatások kezdődtek a várban, amelyekre korábban még nem volt példa.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, a mostani fejlesztéssel a várnak visszaadták a monumentalitását és azt a küllemet, amilyen fénykorában volt.
Ami a kiállításokat illeti, a lakótoronyban és a palotaszárny rekonstruált tereiben az erősség és a nagyvázsonyi pálos kolostor történetét, 3 dimenziós rekonstrukcióit, kőfaragványait, Kinizsi Pál életét és a hozzá fűződő történeteket, középkori enteriőröket, fegyver- és ruhamásolatokat, valamint a török kori Balaton-felvidéki végvári harcokat bemutató interaktív kiállításokat alakítanak ki, a történetmesélés révén bemutatva a vár fordulatos évszázadait. Az érdeklődők azokra a kérdésekre is választ kapnak majd az érdekességek mentén, hogy egy várban mi volt a gyilokjáró, a farkasverem vagy a barbakán.
A palotaszárnyban elhelyezkedő emeleti nagyterem a jövőben múzeumpedagógiai foglalkozásoknak és kulturális rendezvényeknek ad otthont. A jellegzetes négyszögletes alaprajzú lakótorony tetején megújuló kilátópontból pedig a Balaton-felvidék látképében gyönyörködhet a látogató.
Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere a sajtóbejáráson rávilágított arra, a nagyvázsonyi várfejlesztés túlmutat azon, hogy a település vonzerejét egy egész éves turisztikai attrakcióval erősíti. Emellett a helyi gazdaságra és közösségfejlesztésre is rendkívül pozitív hatást gyakorol. A vár környéki ófaluba már több fiatal család is beköltözött, de több olyan kulturális program is született már, amelynek a koncepciója szintén a Kinizsi-várra épül. Arról nem is beszélve, hogy 17 új munkahelyet is teremtettek azáltal, hogy teljes egészében megújították a várat.
A polgármester kiemelte, mindez annak is köszönhető, hogy Magyarország kormánya szívén viseli a vidék sorsát, valamint a magyar családokat, Nagyvázsony pedig mindkét szempontból nyertese ennek a támogató hozzáállásnak.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósításáért felelős kormánybiztos az eseményen méltatta a Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogramot, mint mondta, ennek köszönhetően félhalott állapotból sikerült visszahozni a magyar kultúrtörténet szempontjából kiemelten fontos épületeket.
A kormánybiztos szerint Nagyvázsony esetében nem csak a vár újjáépítéséről van szó, hanem a térség gazdasági növekedésében is szerepet vállal a fejlesztés. Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy a helyiek kreativitásával és a Kormány támogatásával a jövőben a környék további ilyen ikonikus történelmi épületei is megújulhatnak.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztéseiben Veszprém megye országosan dobogós helyen áll, hiszen a nagyvázsonyi Kinizsi-vár mellett a sümegi érseki palota, valamint ugyanitt a vár, a somlói vár, valamint a várpalotai Zichy-kastély is ennek köszönhetően újult, vagy újul meg a jövőben.
