A világszerte előforduló kullancsok az állatok és emberek külső élősködői, amelyek számos vírus, baktérium és egysejtű kórokozó hordozói és terjesztői (vektorai). Magyarországon eddig 27 kullancsfajt azonosítottak, melyek közül 21 őshonosnak tekinthető. A társállatokon két kullancsfaj egyedei fordulnak elő, amelyeket kutyakullancsnak, illetve közönséges kullancsnak neveznek – ezek jelentenek leginkább veszélyt házi kedvenceinkre.
Az MSD Animal Health 2019 és 2021 között a Protect Our Future Too (Védd meg a mi jövőnket is) kezdeményezés keretében 327 darab kullancsot azonosított és vizsgált meg, melyeket 211 kutyáról és 12 macskáról gyűjtöttek, annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen gyakorisággal fordulnak elő különböző kórokozók ezekben az élősködőkben.
„A kullancsok különböző kórokozók terjesztésére való képességének molekuláris vizsgálata fontos mindazon potenciális kórokozók azonosításához, melyeknek ezek a külső élősködők vektorai lehetnek – magyarázza Dr. Farkas Róbert – Az ilyen típusú monitoring tevékenység nagyon sok értékes információt nyújt a kullancsok által terjesztett betegségek járványtanáról és elősegíti olyan hatékony módszerek kifejlesztését, melyekkel megelőzhető azok terjedése az állat- és a humán populációban.”
A legtöbb fertőzöttnek talált kullancsban az anaplazmózist, a fehérvérsejtek károsodásával járó betegséget okozó baktérium fordult elő (a vizsgált közönséges kullancsok 13,5%-ában). Győr-Moson-Sopron és Békés megyéből gyűjtött kullancsok több mint 30 százaléka volt fertőzött. Az állatok és az ember betegségét okozó baktérium ellen nincs védőoltás a háziállatok számára, ezért a terjesztő kullancsok elleni védelemmel lehet védekezni. „Eddig Magyarországon kevés adat állt rendelkezésre a kutyákról és macskákról gyűjtött kullancsok fertőzöttségére vonatkozóan. A tény alapján, hogy a kullancsok viszonylag nagy százalékában fordult elő a kórokozó, arra kell gondolni, hogy Magyarországon állatokban és az emberekben nő az anaplazmózis előfordulásának a kockázata” – hangsúlyozza Dr. Farkas Róbert.
Az említett vizsgálatok is igazolják, hogy a kutyák babéziózisa gyakori hazánkban. Ez a parazitózis életveszélyes betegséget okozhat a vörösvértestek károsításával. Mivel a betegség végzetes kimenetelű lehet, nagyon fontos, hogy megelőzzük a kullancscsípést és ezáltal a kutyák fertőződését. „A kutyákról gyűjtött, úgynevezett kutyakullancsok 8,5 százalékában fordultak elő babéziák, a vizsgált megyék mindegyikében voltak fertőzött kullancsok, a Baranya megyéből származó kullancsok 40 százaléka hordozta az egysejtűeket” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Veszprém megyében a vizsgált kullancsok 21,1 százaléka volt fertőzött az anaplazmózis kialakulásáért felelős kórokozóval.
A vizsgált kórokozók közül a Lyme-kórt okozó borreliák fordultak elő legkisebb gyakorisággal, a kutyákról leszedett közönséges kullancsok 6,1 százalékában voltak. Köztudott, hogy ezek a baktériumok az emberben súlyos megbetegedéseket okozhatnak. A társállatok is fertőződhetnek, de ritkán mutatkoznak klinikai tünetek, és a borreliákat a házikedvencektől közvetlenül nem lehet elkapni.
Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy a külső élősködők, így a kullancsok gyakoribbá válnak a környezetben, mivel hosszabb ideig képesek aktívak maradni a természetben. „A gazdiknak észben kell tartaniuk, hogy a kullancsok elleni megelőzés mindig egyszerűbb, mint az általuk terjesztett betegségek elleni kezelés, hiszen a kórokozók ellen nem állnak rendelkezésre hatékony vakcinák. A parazitaellenes készítmények használata a legegyszerűbb és fájdalommentes módja mind a külső, mind a belső élősködők elleni védelemnek.”
Dr. Farkas Róbert arra bátorítja a gazdikat, hogy társállataikkal jelentkezzenek be állatorvosi vizsgálatra, és kérjenek tanácsot a hosszanható és hatékony parazitaelleni védelem érdekében. Szerencsére napjainkban számos megoldás létezik szeretett kedvenceink védelmére, mint például rágótabletták, rácseppentő oldatok vagy nyakörvek.
