Elfogadták a város 2030-ig tartó városfejlesztési stratégiáját. A dokumentum a következő évtizedre célként tűzi ki, hogy a város stabil pozíciót foglaljon el Európa kulturális térképén, megerősödjön Veszprém és a Balaton regionális egysége, a magas életminőséget biztosító szolgáltatások széles körben elérhetők legyenek, és Veszprém a digitalizáció nyújtotta lehetőségek mintavárosává váljon. A stratégiai végigveszi a szükséges intézményi fejlesztéseket, az Európa Kulturális Fővárosa program örökségének továbbvitelét, idegenforgalmi és közösségépítő projekteket jelöl ki. Területi alapon foglalkozik a vár, a volt bútorgyár, az egyetem és a Jutasi út fejlesztési lehetőségeivel.
Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a dokumentum egy ambíciózus vízió, amit számos szakember, értelmiségiek, vállalkozások, és egy konzultáción keresztül a lakosság bevonásával fogalmaztak meg. Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-P) dicsérte az anyag szakmaiságát, hiányolta azonban a súlyozásokat: a hangsúlyt az infrastruktúra-fejlesztésre helyezi és a nehézségeket megkerüli, nem helyez rájuk kellő fókuszt, példaként többek között az elvándorlást, a fiatalok megtartását, a közlekedési problémákat nevezte meg. Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint Veszprém hátrányba kerül amiatt, mert a nagy cégeknél csökken a veszprémiek száma, növekszik az agglomerációból ingázók és a harmadik országbeliek foglalkoztatása. A város bérlakás-programmal erősíthetné saját polgárainak munkavállalását. Veszélyesnek nevezte, hogy a fiatalok nem gyárban akarnak dolgozni, ez rá fogja nyomni a bélyegét a foglalkoztatásra, és a város megtartó-képességére is. Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) az anyag társadalmasításáról érdeklődött. Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) azt válaszolta, hogy közel hatszáz főt igyekeznek rávenni egy online kérdőív kitöltésére, amit majd reprezentatívan értékelnek. Jelenleg is dolgoznak azon a fenntartható városfejlesztési stratégián, ami egy megfelelő tematika mentén elsősorban a rendelkezésre álló uniós források hasznosítására fókuszál, és amit az ősz során terjesztenek majd a közgyűlés elé. Kovács Rajmund (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) a hitélettel kapcsolatban megjegyezte: párbeszédet kellene folytatni az érsekséggel, például a várban zajló felújítással kapcsolatban is. Magát a stratégiát dicsérte, jó anyagnak tartja. Ehhez csatlakozott Katanics Sándor is, aki elmondta: számos katolikus hívő jelezte: nem folytatnak velük párbeszédet a Szent Mihály székesegyház átalakításával kapcsolatban. A frakcióvezető hangsúlyozta: a párbeszéd az érsekséggel is fontos, nem lehet utólag kész tények elé állítani az embereket.
A stratégiáról külön cikkben írunk majd részletesebben.
Felülvizsgálták az ukrajnai menekültek fogadására kijelölt épületeket a VESZOL szakemberei. Az egykori MÁV-szállóról megállapították, hogy nincs családok fogadására alkalmas állapotban. A kádártai egykori orvosi rendelőt minimális átalakítással, a helybeliek adományaiból berendezték, egyelőre itt még nem szállásoltak el menekülteket. A Pápai úti munkásszállón 32 főt helyeztek el. A Völgyhíd téri egykori kollégium nem alkalmas családok fogadására. A Csutorás utcai lakóház nem alkalmas családok elszállásolására, míg a Thököly utcai Auer-házban 12 főt helyeztek el, akik július 31-ig tudják használni az épületet. Az Iparos Park apartmanjaiban 21 fő lakik, ezt a lehetőséget június végéig tudja biztosítani az önkormányzat. Veszprémbe március elején érkeztek az első menekültek Ukrajnából, eddig összesen 5 férfi, 29 nő és 34 kiskorú.
Biztosítja a forrást a gyulafirátóti kerékpárúthoz az önkormányzat. Bár az önkormányzat korábban csaknem 910 millió forint uniós támogatást nyert a kerékpárút építésére, a közbeszerzési eljárás során kiderült, hogy a költségek jelentősen megnőttek a három évvel ezelőtt kiszámolt tervezethez képest. A képviselők úgy határoztak, hogy a 2023-as költségvetés terhére 160 millió forintot biztosítanak a célra.
Júniusban megkezdődik a piarista gimnázium egykori tornatermének és környezetének átépítése a Deák Ferenc utcában. A közbeszerzési eljárás lezárult, a munkaterületet heteken belül átadják a kivitelezőnek. Az egykori tornateremben bábszínházat is magába foglaló foglalkoztató és művészeti fejlesztő központ jön létre, mellette egy új fogadóépületet húznak fel, amiben vizesblokkok, ajándékbolt működik majd, de próbaterem, raktárak és öltözők is lesznek az épületben. A telken továbbá kiállítóteret, kávézót és közösségi teret is kialakítanak. A munkálatokra az elnyert pályázati forrás nem elegendő, az évekkel ezelőtt kiszámított költségvetéshez képest megnövekedett anyagköltségek miatt az önkormányzat további 887 millió forintot biztosít a beruházáshoz a 2023-as költségvetés terhére.
Visszatér a választókerületi keret. Azoknak a képviselőknek, akiket a választókerületükben egyénileg választottak meg, fejenként egy-egymillió forint sorsára lesz lehetőségük javaslatot tenni, a végleges döntést a polgármester hozza meg. A választókerületi keretet korábban, a 2019-es választások után képviselői keretté alakította a közgyűlés, azonban a rendszert soha nem használták élesben: a járvány évei alatt az erre szánt pénzt a vírus elleni védekezésre fordította az önkormányzat. Most visszatértek a korábbi ciklusokban megszokott rendszerhez, vagyis csak az egyéni képviselőknek lesz lehetőségük a saját körzetüket érintő javaslatokat tenni.
Folyóiratok támogatásáról is döntöttek: a Veszprémi Szemle 1,5 millió, az Ex Symposion 1 millió forinthoz jut.
Napirend előtt a kádártai és rátóti utak, a Cholnoky fái és a Cserepes utca szemete is szóba került, az itt elhangzottakról külön cikkünkből tájékozódhat.
