Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

40 éve kezdődött és a vasfüggönyön is átívelő barátság köti össze a két művészt

2022. július 10. 2:46
Bernát András és Peter de Thouars barátsága közel 40 éve kezdődött Tihanyban. Akkor, amikor még a vasfüggöny választotta szét Európa nyugati és keleti blokkját, de a két művész esetében a közös gondolkodás a művészetben hamar áthidalta ezt a tényezőt. A magyar és holland festő képeiből szombaton nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában Veszprémben, cikkünkben pedig Bernát András elbeszélése alapján bemutatjuk a két művész kalandos életútját, hogy hányszor befolyásolta a véletlen és hányszor keresztezték tudatosan egymást ezek a sorsok. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Kettejük története egészen pontosan 1983-ban kezdődött a tihanyi művésztelepen. A fiatal magyar festő, Bernát András és Peter de Thouars itt találkozott egymással először, de már ez a találkozás sem volt akkoriban mindennapos, hiszen a vasfüggöny miatt magyar és nyugat-európai, jelen esetben holland művészek ritkán ismerhették meg egymást személyesen.

A kulcs mindkettejük esetében mestereik voltak, hiszen András útját Kokas Ignác, míg Peterét Gőgös Ferenc, egy ’56-ban disszidált és nyugaton letelepedett magyar művész egyengette. Mindketten nagy névnek számítottak és számítanak a mai napig a képzőművészetben, utóbbi pedig minden követ megmozgatva kijárta annak az útját, hogy holland tanítványaival a titokzatos Kelet-Európába látogathassanak, azon belül is Magyarországra, a tihanyi művésztelepre.

Bernát András és Peter de Thouars itt találkozott először, a szakmai kapcsolatukból pedig hamar barátság alakult ki.

Akkoriban a politikai átrendeződés mellett a képzőművészi irányzatokban is új áramlatok kezdtek körvonalazódni, ami Nyugat-Európa mellett Magyarországon elindult. Ezt az irányvonalat különböző országok másképpen hívtak. Új festészet, németeknél a neue wilder, az olaszoknál transzavankár, a magyaroknál pedig Hegyi Lóránt úgy nevezte el, hogy új szerzibilitás, tehát mindez ez egy új festészeti áramlatot jelentett.

Ebben találta meg a közös hangot Bernát András és Peter de Thouars nagyon hamar, ezután pedig szinte adta magát, hogy közös kiállításokat szervezzenek Arnhemben, majd ezt követően Budapesten is.

A kapcsolat nem szakadt meg az első néhány sikeres kiállítás után, a vasfüggöny leomlása után pedig már szabadabban mozoghattak egymás országaiban is, ha például Andrásnak éppen Belgiumban, vagy Hollandiában volt dolga, mindig meglátogatta barátját, és viszont is.

A Balaton pedig sokszor volt találkozási pontjuk. A Belső-tó környékéről András úgy nyilatkozott, hogy egyfajta elementáris természeti élmény volt itt alkotni, mint egy tükör a tükörben, a térnek és az univerzumnak valamilyen furcsa játéka.

Az évek hiába múltak el, tihanyi találkozásuknak az emlékét folyamatosan felidézték és a jubileumi évfordulókon többször szerveztek közös kiállításokat.

A következő ilyen kerek dátum 2023-ban lesz, akkor, amikor Veszprém és a Bakony-Balaton térsége viselheti Európa Kulturális Fővárosa címet.

A két festőművész közös évfordulója tehát ezen ünnepi miliőben fog zajlani, de nem a programok mellékvágányaként, hanem az EKF szerves részeként. Ugyanis az EKF által nemrég meghirdetett Artists in Residence program pontosan az ilyen művészeket és az ő életművüket mutatja be.

András és Peter (fotó: helloveb.hu)András és Peter (fotó: helloveb.hu)

Az ő közös történetük és nem utolsó sorban a Balatonhoz kötődő munkásságuk szinte kiáltott magáért, hogy bekapcsolódjon az EKF-be, ezt ismerte fel hamar Grászli Bernadett, a veszprémi Művészetek Házának igazgatója, aki Andrást régebb óta ismerte már és rajta keresztül Peter munkáit is. Ő volt az, aki meghívta a két művészt a Művészetek Háza nevével fémjelzett „Balaton Eye” programba az Artists in Residence részeként.

Ennek keretében 2023-ban egy nagyszabású kiállítást terveznek majd, viszont azt megelőzően még most szombaton nyílt meg a Dubniczay-palotában egy előzetes tárlat.

Itt Bernát András és Peter de Thouars alkotásai közül többet is bemutattak. Terveznek még néző-festő találkozót is, ahol a művészetek iránt érzékeny közönség még közelebbről megismerheti, de akár ki is próbálhatja azokat a különleges technikákat, amiket a művészek alkalmaznak. András esetében ilyen például az, amikor ezüstport kever a festékbe, ezzel pedig olyan fényjátékot eredményez a képein, amivel úgy tűnik a nézőnek, hogy folyamatosan változnak a színek, ahogy elhalad a kép előtt.

Hogy pontosan mit is takar az EKF Artists in Residence programja és hogyan kapcsolódik össze a Művészetek Háza „Balaton Eye” projektjével, arról a kulturális intézmény igazgatója, Grászli Bernadett nyilatkozott portálunknak.A

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt „Balaton Eye” elnevezésű artistine residence programjának keretében magyar és külföldi művészek látogatnak el a Veszprém-Balaton régióba, itt töltenek egy meghatározott időt, és itt helyben is alkotnak. Ezekből az impulzusokból feltöltődve, 2023-ban visszatérnek hozzánk, és alternatív helyszíneken, nem csupán művészeti galériákban, hanem műemléképületekben, szakrális helyeken mutatják be alkotásaikat. Az Artists in Residence már az első EKF-koncepcióban szerepelt, hasonló tartalommal, mint ami most megvalósul, ennek képzőművészeti ágáért pedig a Művészetek Háza felel.

Az igazgatónő elmondta, ők a különböző történetekre igyekeznek a hangsúlyt helyezni, olyan történetekre, amik a régióhoz kötődnek elsősorban. Ezért is választották a művésztelep képzőművészeti részének a nyitányául egy negyven évvel ezelőtti történet felelevenítését Benedek András és Peter de Thouars személyén keresztül, akik 40 évvel ezelőtt még a vasfüggöny mögött kötöttek barátságot a tihanyi művésztelepen, és visszajöttek 40 év elteltével az azóta is fennálló kapcsolatukat tovább erősítve.

vehir.hu
további cikkek
Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen kultúra Létezik még underground rap Magyarországon? A Brigád veszprémi koncertje után azt mondom, igen „A Brigád a múltból köpi az új kottát” – hangzik el a Killakikitt és az NKS közös, 1328 című albumának egyik számában. Péntek este pedig Veszprémben is megmutatták, hogy tíz év után sem felejtettek el rappelni. A Brigád jubileumi turnéjának első állomása az Expresszó volt, ahol egy majdnem telt házas, elképesztően jó koncertet kaptunk. De vajon létezik még underground rap Magyarországon, amikor az előadók ennyi embert képesek megmozgatni? tegnap 17:29 Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene kultúra Fábián Tamás új könyvéről: vannak témák, amik nincsenek eléggé kibeszélve, pedig kellene Fábián Tamás, neve és arca sokaknak olyan közéleti riportokból lehet ismerős, ahol országos politikusokat faggat, sokszor órákon keresztül a Telex kamerái előtt. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy politikai újságírói munkája mellett az irodalomban is otthonosan mozog. Első, „Bravúros mutatványok, amiket senki se látott” című regényében pedig olyan társadalmi témákat boncolgat két harmincas éveiben járó fiatal felnőtt szemszögéből, amelyek, ahogy ő fogalmazott nincsenek kellően kibeszélve ma Magyarországon, pedig nagy szükség lenne rá. Erről is beszélgettünk vele veszprémi könyvbemutatója előtt. 2026. október 30. 17:18 Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor közélet Mostantól nem nevezhetnek akármit sümegi bornak, uniós védelmet kapott a helyi bor Újabb magyar bor kapott uniós eredetvédelmet, ráadásul ezúttal Veszprém megyéből. Az Európai Bizottság jóváhagyta a Sümeg és Sümegi elnevezés bejegyzését az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés nemcsak a sümegi borászok számára jelentős, hanem a vásárlóknak is garanciát adhat arra, hogy a palackban valóban a megjelölt térségből származó, szigorú előírások szerint készített bor található. 2026. október 29. 14:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.