Szilvássy Anna Mária színművésznő felajánlotta, hogy Veszprém önkormányzatának adományozza édesanyja, Veszely Jelena szobrászművész Furulyás lány című szobrát azzal a feltétellel, hogy a város bronzba önti és közterületen helyezi el a műalkotást.
Veszely Jelena szobrászművész (1917-2020) több szálon kötődött Veszprém megyéhez, a Balatonhoz, elsősorban Tihanyhoz. Műveit 1970 óta számos önálló és csoportos kiállításon mutatta be, szobrai országszerte díszítik a köztereket. 95. születésnapja alkalmából a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum retrospektív kiállítással tisztelgett a gazdag életmű előtt. Alkotó tevékenysége elismeréseként 2003-ban Pro Comitatu-díjban részesült.
Csütörtökön az önkormányzat közgyűlése arról döntött, hogy a bronzszobrot a Csermák Antal Zeneiskola előtt, a Megyeház téren állítják fel. A kivitelezés – öntés, felállítás, környezet kialakítás – közel 10 millió forintos költségét a Zöld Város projektből finanszírozzák, a kivitelezésre Kontur András szobrászművészt kérték fel.
Veszely Jelena: Furulyás lány
Ha már szóba került a Zöld város projekt: a ligetbe hamarosan visszatérhetnek az eredetileg is itt állt alkotások, de ezek mellett további nyolc munkát is itt helyeznek majd el.
Új helyre kerül Zala György Erzsébet királynét és Medgyessy Ferenc Laczkó Dezsőt ábrázoló szobra. Az újonnan kihelyezendő alkotások közül Csikász Imre Ülő lány című munkája korábban a Laczkó Dezső Múzeum előterét díszítette, Veszprémi Imre hét alkotása pedig a múzeum raktárában várta jobb sorsát.
Veszprém máig legnevesebb szobrászművészének, Csikász Imrének torzóban maradt életműve szervesen kapcsolódik az itteni századforduló-századelő kulturális közegébe. Nemcsak itt született, de tanulmányai, külföldi útjai után rendszeresen ide tért haza, mégha csak a tanévközi nyári szünetek idejére is. Karrierjét művészetpártoló támogatója, báró Hornig Károly püspök egyengette anyagi támogatásával. Ennek köszönhetően juthatott el a müncheni (1906), brüsszeli (1907-1910) képzőművészeti akadémiákra, illetve hosszabb tanulmányutat tehetett Párizsban (1910) és Rómában (1910-1911). Szűkre szabott alkotó éveit a folyamatos küzdelem jellemezte a reménytelen anyagi gondokkal, mégis végletes lemondással, kíméletlen következetességgel ragaszkodott alkotásai megvalósításához, amit a szobrászat esetében a költséges bronzba öntés jelent.
Csikász Imre: Ülő lány
A néhány évre korlátozódó alkotói pályából kiemelkedik egyik leghíresebb szobra, főműve, a Rómában formázott Ülő lány, amely a művész Római Magyar Akadémián töltött tanulmányéve alatt keletkezett. A minden oldalról megformált, körüljárható, egészalakos bronzszobor realista hagyományt követ, az élet eleven lüktetését sugározza. Már közvetlenül elkészülte után a Műcsarnok 1911/1912. évi tárlatán díjat nyert. A szobor egyik példánya Budapesten, a Margitszigeten található.
Veszprémi Imre (1932–2013) Balatonszabadiban született. 1956-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott. 1966-tól számtalan önálló kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt. Munkáját nemzetközileg is elismerték, oktatott a Dortmundi Egyetemen. 1986-tól fogva az év nagy részében Olaszországban, elsősorban Carrarában élt és dolgozott. Művei világszerte megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben. Legismertebb alkotása a Káli-medencében álló Emberi komédia című szoborcsoport.
Veszprémi Imre: Mesekő
Halálát követően hagyatéka a Magyar Államra szállt, így került 2016-ban a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményébe. A több, mint 200 darab műalkotást számláló Veszprémi-hagyatékban kőszobrok mellett vázlatok, festmények, érmek, plakettek, kisplasztikák egyaránt megtalálhatók.
Veszprémi Imre alkotásait a Kálvária-dombra vezető rámpa mentén és az Erzsébet-sétányon, Csikász Imre Ülő lányát a múzeum előtti játszótérnél, Zala György Erzsébet királyné szobrát a zeneiskolánál, Medgyessy Ferenc Laczkó Dezsőt ábrázoló szobrát pedig a múzeum előtt helyezik majd el.
