Gulyás Gergely azzal indokolta az élelmiszerárstoppal kapcsolatos intézkedést, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az infláció mérséklődésének felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek.
Gulyás Gergely a bevezetendő új eszközök között említette az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, azt, hogy augusztus 1-jétől a SZÉP-kártyát hideg élelemre is fel lehet használni, valamint azt, hogy a munkáltató további 200 ezer forintos támogatást adhat a SZÉP-kártya eddigi értékhatára felett.
Jövő január 1-jétől emelkedik a babaváró hitel és a falusi csok keretösszege, az 5000 főnél nagyobb települések esetében viszont új támogatási rendszert dolgoz ki a kormány - jelentette be Gulyás Gergely.
A tárcavezető közölte: a kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, és azt látták, hogy az elmúlt években, és főként a háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg, mert a háború, az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció alapvetően átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát.
A babaváró hitel esetében a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti - közölte. Hozzátette: bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.
Gulyás Gergely közölte azt is: a csok falun érvényes szabályait megtartják, és 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket, ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni, a kormány új támogatási rendszert dolgoz ki az 5000 főnél nagyobb településekre.
Ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a csok-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.
