A jelentésben az áll, hogy Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítő állomány, valamint a biztonsági határzár jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái és a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. A jogi pillért tekintve az EU migrációs paktuma jelent kockázatot.
A migrációs nyomás erősödését tükrözi a visszafordítottak számának emelkedése.
Kitértek rá: belbiztonsági tekintetben - az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként - fokozott kockázatot jelent a migrációs nyomással arányosan megnőtt terrorkockázat. Az illegális migráció útvonalait - beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit - terrorista hálózatok használhatják fel.
Azt is írták: a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempész bandák között fokozódik a konkurenciaharc és az erőszakkészség is. A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempész-csoportok tevékenységének irányítását.
fotó: MTI
Kifejtették: a szerb-magyar határszakaszon éjszakánként megközelítőleg 1000-1200 illegális határsértést észlelnek. Augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egy pontján egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján a 40. héten 5606 fővel rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért illegális migránsok száma.
A jelentésben úgy értékelnek, hogy az embercsempész üzletágat a folyamatosan bővülő piac és a strukturális tökéletesedés jellemzi. A bevételek egy része terrorfinanszírozási célzattal is felhasználható, illetve az eszköz- és fegyverbeszerzési csatornák terrorista tevékenységek elősegítésére is alkalmasak.
A nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és kihasználják. Az EU migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a magyar védekezési gyakorlatot.
fotó: Marko Djurica/Reuters
Magyarország tranzitjellege nem változott, mert az ország nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült, nagyobb létszámú diaszpórával. Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége kihathat a peremországokra is, ami alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét.
Hangsúlyozták: az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt. Az állami erőszak monopóliumával élve választ lehetne ugyan adni ezekre a kihívásokra, de ez valószínűleg a szerevezettbűnözés részéről is az erőszak fokozásához vezetne.
A migrációs mozgások üteme egyelőre a "szezonvégi felfutó ágban" van: egyre többen igyekeznek még a tél beállta előtt a célországba eljutni, a balkáni tranzitállamok hatóságai pedig abban érdekeltek, hogy minél kevesebb migráns maradjon az illetékességi területükön.
