Ányos Pál István 1756. december 28-án nemesi családban született. Fiatalon Komáromban nevelkedett nagyanyjánál, később Győrbe, Veszprémbe, és Pápára küldték iskolába. 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ahol a Pál nevet vette fel.
1774-ben került a nagyszombati egyetemre és már 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1777- ben az egyetem Budára költözött, emiatt itt folytatta teológiai tanulmányait. Ekkorra Ányos már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a „testőr-írók” körével. A szerveződő Tudós Társaság titkárává választották volna.
„A pesti irodalmi és társasági élet, olvasmányai s egy titkolt szerelem egyre inkább elidegenítették a papi életformától, 1780-ban mégis pappá szentelték” – írják róla. 1781 novemberében a felsőelefánti klastromba, Nyitra megyébe rendelték elöljárói, majd az ottani próbaév leteltével 1782 októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz helyezték át az első osztályt tanítani. Levelei szerint életének legszomorúbb két esztendejét töltötte itt.
1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én meghalt huszonhét esztendős korában. A veszprémi római katolikus ferences templom kriptájában nyugszik.
Veszprémben három helyi irodalmár, Csaba Ferenc, költő, Kilián László, író és Fenyvesi Ottó, költő helyeztek el koszorút Ányos Pál emléktáblájánál. (A képen.)
