„Április második felében 97 nőstény érkezett az Érseki Palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem itt töltik a nyári hónapokat, hanem „agglegénylakásokban” – kisebb, néhány fős kolóniákban, barlangokban, bányavágatokban, a későbbi nászhely közelében. Az Érseki Palotából általában július közepén költöznek ki az első denevérek, a kolónia augusztus közepére, végére bomlik fel, bár néhány állatot még októberben is szoktunk találni a padlástérben” – mondja Mészáros József denevérkutató, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány elnöke.
Fotó: Mészáros József
A szakember hozzáteszi: a megfigyelések szerint az „érsekségi denevérek” nyár végén a Magas-Bakony felé veszik az irányt, a Tési-fennsíkon és a Kőris-hegyen, valamint a Bakony két legmélyebb barlangjában, a fokozottan védett Csengő-zsombolyban és az Alba Regia-barlangban töltik a telet, nászhelyük is ott található. A kölykök május végén, június elején jönnek világra, amikor a kolónia már az Érseki Palota padlásterében tartózkodik.
A veszprémi várnegyed visszatérő vendégei
A szakember szerint elképzelhető, hogy a veszprémi Érseki Palota már megépítése, vagyis az 1770-es évek óta otthont ad egy-egy kolóniának, a denevérek a megfigyelések szerint ugyanis kitartanak a lakóhelyük mellett. „Valószínűleg azért térnek vissza évről évre az Érseki Palotába, mert annak a padlástere kifejezetten nagy, megfelelő a hőmérséklet és a páratartalom, senki nem háborgatja őket, a tetőtér zsalugáteres ablakain át pedig kiválóan tudnak ki- és berepülni” – magyarázza Mészáros József, hozzátéve: a denevérek jellemzően a palota központi része, a nagyebédlő feletti padláson tartózkodnak, de ha ott 45-46 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, átköltöznek a kémények közelébe, a padlás északkeleti, az érseki lakrész fölötti hűvösebb sarkába.
Az „érsekségi denevéreket” egyébként már az 1990-es évek közepe óta, vagyis lassan 30 éve figyelik, ám a veszprémi várnegyed más épületeiben is élnek denevérek. A kétezres évek elején a Szent Mihály Főszékesegyházban találtak a szakemberek egy kolóniát, az Érseki Turisztikai Központnak otthont adó Biró-Giczey Ház padlásterében pedig ma is él egy kisebb denevércsoport.
Speciális intézkedésekkel védik a denevéreket
Az Érseki Palota padlásterében élő példányok a közönséges és a hegyesorrú denevérek közé tartoznak, védett állatok. Számuk egész Európában folyamatosan csökken, a veszprémi várnegyedben is jóval kisebb a kolónia, mint néhány évtizeddel korábban. Volt, hogy több mint 400 denevér töltötte a nyári hónapokat az Érseki Palota padlásterében, ma 200 körül alakul a számuk.
Fotó: Mészáros József
Éppen ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a zajra, a fényre és a különböző szagokra érzékeny – az épületekben kárt nem okozó – védett állatokat ne zavarják. Április közepétől egészen októberig semmilyen munkálatot nem végeznek az Érseki Palota padlásterében, amelynek a belső világítását is átalakították a kolónia nyugalma érdekében.
Az Érseki Palota díszkivilágítását is ehhez igazították: április 15. és augusztus 15. között nem világítják meg az épület völgy felőli homlokzatának felső részét, ott vannak ugyanis a denevérek berepülőnyílásai, így a padlástérbe nem szűrődik be a fény. A Veszprémi Főegyházmegye és a kivitelezésért felelős projektvezetés folyamatosan együttműködik a denevérkutató szakemberekkel, akik rendszeresen ellenőrzik az állatokat, minden hónapban visszajárnak az épületbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaival közösen. Mészáros József kiemeli: két kamerát és három hőmérőt is elhelyeztek a padlástérben, hogy lássák, miként alakul a hőmérséklet, és arra hogyan reagálnak a denevérek.
