Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Toldi is megküzdött vele, aztán kipusztították, most viszont ismét benépesítette a magyar erdőket

2024. augusztus 3. 11:39
1942-ben kilőtték az utolsó egyedet is, viszont a délszláv háború miatt ismét megjelent Magyarországon az aranysakál, vagy más nevén a nádi farkas. Ma körülbelül hatvanezer példány élhet a magyar erdőkben, többek közt a Bakonyban is.

Évtizedekig azt gondolták a tudósok, hogy az aranysakál kihalt Magyarországról és sokáig valóban így lehetett, viszont a délszláv háború rávilágított, hogy nem csak az emberek menekülnek el a borzalmak elől egy területről, hanem a vadvilág is.

Először az ország délnyugati területéről, a Dráva környékéről jelentették, hogy látták a rókához hasonló állatot, majd innen gyakorlatilag Magyarország összes erdőjébe eljutottak a Mátra és a Bükk hegyvidékes részeit leszámítva.

Az aranysakál hivatalosan a kutyafélék családjába tartozik és sokan összetévesztik a rókával fejformája miatt, holott a sakálnak hosszabbak a lábai és bundája is inkább barnás ellentétben a róka vöröses színével, arról nem is beszélve, hogy kétszer akkorára is meg tud nőni, mint vöröses társa. A köznyelvben nádi és réti farkasként, toportyánként és csikaszként is szokták emlegetni.

fotó: Völgyi Sándorfotó: Völgyi Sándor

Az emberre nem jelent komolyabb fenyegetést, habár Arany János a Toldiban hosszan ír arról, ahogy a főhős megküzd egy ilyen állattal. A háziállatokra viszont veszélyes és főleg a Somogyban komoly károkat is okoztak már. A védekezést tovább nehezíti, hogy a toportyánok gyakran párban, vagy kisebb csoportban járnak vadászni, ha pedig egyikük csapdába kerül, azt a többiek megjegyzik és elkerülik azt a helyet, valamint megjegyzik a csapdákat is. Ugyanez igaz a vadászatára is, ha kilőnek egy aranysakált, de társa megmenekül, akkor a többi állat között „híre megy” hogy kerüljék el azt a területet.

Az aranysakálok jól érzik magukat Magyarországon. Az Agrártudományi Egyetem szakemberei ma 40-50 ezer közé teszik a számukat a hazai erdőkben, növekedési ütemük pedig negyven százalékos évente, a vadászati társaságok ezért elkezdték szabályozni az állományt, főleg mert természetes ellensége sincs a vadonban.

vehir.hu
további cikkek
Kilenc hónap után tértek vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomáson rekedt űrhajósok közélet Kilenc hónap után tértek vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomáson rekedt űrhajósok Egy hetet töltöttek volna a Nemzetközi Űrállomáson a Boeing Starliner űrhajósai – kilenc hónapba telt, mire haza tudták hozni őket. ma 17:44 Új utakon a Csalán Csalán Egyesület Új utakon a Csalán A Csalán Egyesület, felismerve a környezetvédelmi problémák megoldási lehetőségeinek tágabb értelmezési szükségességét, átalakult. Korábban a nevében is Környezet- és Természetvédő Egyesületként dolgozó Csalán így új, szélesebb körű és egyben a prolémák gyökereinek mélyebb kezelését tűzte ki célul. Alapszabálya szerinti célja „a teremtésvédelem,  mely az átfogó ökológia gondolata mentén, a szegények és a Föld kiáltásának meghallása, és az erre való, minden mindennel összefügg elven alapuló válaszok adása.” ma 14:36 Találkozott a veszprémi NATO-kontingens új vezetőjével a polgármester közélet Találkozott a veszprémi NATO-kontingens új vezetőjével a polgármester Porga Gyula az irodájában fogadta Domenico Oppedisano alezredest. ma 12:49 Ingyenes, minőségi kutyaházakra pályázhatnak az állatvédő civil szervezetek állatvédelem Ingyenes, minőségi kutyaházakra pályázhatnak az állatvédő civil szervezetek A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elindítja „Kutyaház Programját”, amelynek célja, hogy hőszigetelt, szendvicspanelből készült kutyaházakkal támogassa Magyarország állatvédő szervezeteit. ma 10:31

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.