Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A magyarok többsége visszautazna az időben

2024. október 9. 12:39
Minden második magyar élne az időutazás lehetőségével, hogy jobban megismerje a régi korokat, többségük pedig legszívesebben az ókori Egyiptomot és Görögországot, valamint a magyar honfoglalást nézné meg saját szemével – derült ki a National Geographic országos felméréséből. A kutatás arra kereste a választ, hogy mennyire érdekli a történelem a magyarokat és mi vonzza őket a leginkább a régi korokban. A kérdőív arra is rámutatott, hogy a válaszadók túlnyomó többsége szerint a jelen és a jövő szempontjából is fontos, hogy jobban megértsük a múltat.

Az emberek történelem iránti érdeklődése sokszínű lehet, hiszen mindenki másként kapcsolódik a múlthoz. A National Geographic legújabb országos, reprezentatív felméréséből – melyet őszi, történelmi sorozatai apropóján készített – kiderült, hogyan viszonyulnak a magyarok a múlt eseményeihez, és milyen tényezők formálják az érdeklődésüket. A kutatás nemcsak az emberiség története iránti általános lelkesedést tárja fel, de azt is, hogy a történelem mely fejezetébe utaznának vissza legszívesebben.

Tényleg sokat gondolnak a férfiak a Római Birodalomra?

A megkérdezettek többsége szívesen elutazna a múltba, ha tehetné, viszont a válaszadók egyötöde (21%) csak biztonságos távolságból figyelné az eseményeket. A magyarok közel negyede azért nem élne ezzel a lehetőséggel, mert veszélyesnek tartaná vagy mert egyáltalán nem érdekli a régi korok világa. Az időutazásra nyitottak fele egyformán kíváncsi lenne Magyarország és más országok történelmének testközeli megismerésére, a többiek pedig majdnem fele-fele arányban inkább a hazai, vagy inkább a nemzetközi múlt megismerése mellett tették le a voksukat.

A legtöbben az ókori Egyiptom (20%) és Görögország (18%), valamint a magyar honfoglalás (19%) idejébe utaznának vissza a legszívesebben. Érdekesség, hogy a legfiatalabb válaszadók (16-19 évesek) inkább a 20. század nagy eseményeire lennének kíváncsiak (20% vs többi korcsoport 6-14%).

Szintén érdemes megemlíteni, hogy a Római Birodalom jobban érdekli a férfiakat (18%) mint a nőket (11%), míg Európa reneszánsz fénykora inkább a nők fantáziáját izgatja (nők 22%, férfiak 10%). A tudomány és technológia fejlődése szintén a férfiakat (férfiak 37%, nők 22%), míg a mindennapi élet, a társadalmi változások (nők 38%, férfiak 29%), valamint a különböző korszakok kultúrájának és művészetének fejlődése a nőket vonzzák jobban  (nők 21%, férfiak 12%). Hasonlóan eltér a nemek érdeklődése a politikai rendszerek és ideológiák fejlődése (férfiak 22%, nők 9%), valamint a háborúk, csaták és katonai stratégiák témákat illetően is (férfiak 29%, nők 8%).

„Tanulmányozd a múltat, ha meg akarod érteni a jövőt.”

A legtöbben azért érdeklődnek a történelem iránt, mert segít megérteni a jelenlegi világot, érdekes látni, hogyan fejlődtek a civilizációk, illetve a történelmi rejtélyek és felfedezések izgalma is sokak számára vonzó. Ez különösen igaz a diplomásokra, akik nagyobb arányban említették a tanulási lehetőségeket. A magyarok 15%-a azonban teljesen közömbös a téma iránt, és 17%-uk véli úgy, hogy az iskolai tanulmányai óta semmilyen plusz történelmi ismerettel nem gazdagodott. A legtöbben dokumentumfilmekből és sorozatokból szerzik tudásukat (26%), de sokan választják a regényeket, szakkönyveket (19%), illetve az interneten található tartalmakat (13%) is.

A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2024. szeptemberében az Opinio Piackutató applikációján keresztül (https://opinio.hu/). A minta reprezentatív a 16-59 éves okostelefonnal rendelkező magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

Nyitókép: mesterésges intelligenciával generált fotó

vehir.hu
további cikkek
Sulyok Tamás: ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres közélet Sulyok Tamás: ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres Ha közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres - jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a közmédia csatornáin csütörtök este mondott karácsonyi beszédében, amelyben példaadónak nevezte a magyarok béke melletti kiállását, és egy egészségesebb, békésebb nemzetet kívánt 2025-re. ma 18:41 A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki közélet A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki Lugosi Béla, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, 1882. október 20-án született Lugoson. Neve egybeforrt Drakula gróf karakterével, amelyet először 1931-ben alakított, azonban élete sokkal több volt, mint egyetlen szerep. Művésznevét szülőhelye, Lugos után vette fel. ma 12:42 Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért a pápa karácsonyi üzenetében közélet Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért a pápa karácsonyi üzenetében Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért Ferenc pápa karácsonyi üzenetében, amelyet szokás szerint a római Szent Péter-bazilika erkélyén mondott el több ezer hívő előtt az ünnep első napján, és amelynek végén áldását adta a városra és a világra. tegnap 17:11 “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” közélet “Isten belép az emberi életbe, és megszenteli azt” Az Istent dicsőítő angyalok éneke hívott ma éjszaka bennünket össze és mi is szeretnénk csatlakozni az ő dicsérő énekükbe. Szeretnénk tanúi és részesei lenni Jézus Krisztus születésének, szeretnénk, hogyha ez az ünnep bennünk is megszületne, átalakítana és átformálna bennünket. -mondta el érsek atya köszöntőjében. tegnap 9:44

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.