A kaddis az egyik legszentebb zsidó ima, amelyet a gyászolók 11 hónapon keresztül mondanak elhunyt szeretteikért. Az imamondás előadásmódja és egyben sajátos zeneisége is tetten érhető Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényében, amely nemcsak Magyarországon vált sikeressé, hanem német nyelvterületen is megalapozta az író hírnevét. A mű időbeli és gondolati előzményének tekinthető Sorstalansághoz és A kudarchoz hasonlóan a szerző ismét egy holokauszt-túlélőt állít a középpontba. Az általa elmondott kaddis nemcsak meg nem született gyermekéhez, hanem Auschwitz összes áldozatához szól. A mű a haláltáborban átélt borzalmakkal való szembenézés új perspektíváját nyújtja: főhőse, egy B. nevű író-műfordító, költői monológja során a gyermekvállalás elutasításától a holokausztot lehetővé tevő elnyomó rend elutasításáig jut el. A regény mégis életigenlést közvetít, s a „totális esztelenség”-en való felülemelkedés egyetlen lehetséges formájaként a művészetet jelöli meg.
A Nobel-díjas Kertész Imre művéből most elkészült Kaddis – Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás. Az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája. Az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.
A magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas Lukács Miklós állították össze és adják elő. A prózai szövegek Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László előadásában hallhatóak majd.
A másfél órás produkció a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében valósul meg. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.
Dramaturg: Ugron Zsolna
Zenei összeállítás: Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Eredics Dávid, Eredics Salamon, Lukács Miklós
Szereplők: Kelemen Hanna, Szabó Sebestyén László
Az ingyenesen megtekinthető előadás országjáró körútjának hatodik állomásaként Veszprémben, a Veszprémi Petőfi Színházban látható 2024. december 15-én, (vasárnap) 18.00-tól.
Az előadás ingyenes, de regisztrációköteles: a veszprem@kerteszintezet.hu címre várják az érdeklődők jelentkezését.
