Kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek Veszprémben a héten, amelyre tíz ország 18 városából érkezetek szakemberek. A találkozón azzal kapcsolatban osztották meg egymással tapasztalataikat a résztvevők, hogyan lehet a belvárosi rozsdaövezetekbe (vagyis az egykor az ipart kiszolgáló, mára azonban kiüresedett területekbe) új életet lehelni. Veszprémben ilyen az egykori bútorgyár területe és annak környéke.
Porga Gyula
A tapasztalatcserére épülő nemzetközi projekt veszprémi találkozójáról szerda délután tartottak sajtótájékoztatót, ahol Porga Gyula polgármester kijelentette: a terület jövőbeli megújítása alapvetően határozza meg Veszprém arculatát, ezért fontosnak tartja, hogy az irányokat a lakosság bevonásával határozzák meg. Rámutatott: a Gyárkert az elmúlt években hatalmas sikertörténetté vált, és mindenki egyetért abban, hogy valamilyen formában meg kell őrizni, szükség van egy ilyen befogadóképességű rendezvényhelyszínre – ugyanakkor azt is látni kell, hogy a jelenlegi formáját csak ideiglenesnek szánták, szükséges lenne fejleszteni a területet.
Hogy pontosan hogyan, arról a veszprémieket is megkérdezik. Ennek részleteiről Török Ágnes, a NONA (Interreg Duna Transznacionális Program) projekt koordinátora beszélt. Tőle tudjuk, hogy a Pannon Egyetem június végén online és papír alapon is végez majd kérdőíves felmérést, amely során több mint ezer résztvevő véleményét rögzítik az év végéig – ez a hasonló módszerű kutatásokhoz képest kifejezetten nagy számnak számít.
Az SZMT-székház és környékének sorsáról a veszprémieket is megkérdezik (fotó: Domján Attila / vehir archív)
Mit tesz hozzá ehhez a nemzetközi összefogás?
A közös gondolkodásra létrejött nemzetközi konzorcium (NONA) veszprémi konferenciájával kapcsolatban Zdravko Kozinc, a szlovéniai Helyi Lehetőségek Fejlesztéséért Intézet (ISKRIVA) alapítója arról beszélt, hogy az európai városok előtt új kihívások állnak, ezért elkerülhetetlen, hogy az új körülményekhez igazodva változzanak az élettereink. A közös projekt révén a várostervezők, mérnökök, helyi vállalkozások, civil szervezetek bevonásával igyekeznek felmérni a városi rozsdaövezetekben rejlő potenciált és kihívásokat, és a résztvevő városok megosztják egymással ebbéli tapasztalataikat.
Laura Hagemann Arellano
Mindehhez az Európai Bizottság által életre hívott “Új európai Bauhaus” módszertanát alkalmazzák. Ezzel kapcsolatban a programban dolgozó Laura Hagemann Arellano kifejtette: minden tekintetben fenntartható városi tereket kell kialakítani, ahol az emberek szívesen töltik az idejüket. Hagemann példa értékűnek tartja, hogy Veszprém nem sieti el a döntést: mint mondja, sok helyen esnek abba a hibába, hogy a városvezetés gyors eredményeket akar, ezért kellő előkészítés nélkül vágnak bele és pörgetnek végig projekteket. Biztató az, hogy Veszprémben türelemmel, megfontoltan, a társadalmi egyeztetésre időt hagyva hozzák meg a döntéseket.
